Egyre több gyerek küzd beszédfejlődési zavarral

A gyerekek egy része nem tudja megfelelően kifejezni a gondolatait

A probléma mögött különféle okok állnak, ám a szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a beszédfejlődés legfőbb motorja az otthoni beszélgetés, meseolvasás, mondókázás – vagyis nem mindegy, letesszük-e vacsora közben a telefont. 

„A pedagógusok tapasztalatai és a kutatások is azt mutatják, hogy az óvodába, majd iskolába lépő gyerekek igen nagy részénél fedezhetünk fel olyan zavarokat, amelyek a kommunikációjukon, a beszédükön és a beszéd megértésén is nyomot hagynak” – mondja Dr. Gasparicsné dr. Kovács Erzsébet, a pedagógusokat és segítő szakembereket képző Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója, kiemelve: ezek a problémák komoly hatással lehetnek az iskolai előrehaladásra, hiszen az írás és az olvasás elsajátításának alapja a megfelelő beszédészlelés és beszédprodukció.

Illusztráció (Forrás: Shutter Stock)

A nemzetközi kutatások valóban azt jelzik, hogy világszerte növekszik a beszédfejlődési zavarok előfordulása, amelyek messze túlmutatnak a logopédiai zavarokon. „Az óvodapedagógusok többek között azt tapasztalják, hogy a gyerekek egy része nem tudja megfelelően kifejezni a gondolatait, szándékait, nincsenek meg az ehhez szükséges nyelvi eszközei. Sokszor észrevesszük, hogy a versek, mesék új szavait nem tudják szócsaládhoz kötni, ami arra vezethető vissza, hogy nem elég fejlett a nyelvi asszociációs képességük” – magyarázza a szakember. Hozzáteszi: az azonos korú gyerekek beszédfejlettsége között akár több évnyi különbség is lehet, ez pedig komoly kihívás elé állítja az óvodapedagógusokat és a tanítókat. 

Mennyit beszélgetnek a szülők a gyerekekkel? 

A probléma mögött különféle okok állnak, ám a szakemberek egyetértenek abban: az anyanyelv-elsajátítás a családban kezdődik, és ha egy gyereknél nincs speciális probléma, a beszédfejlődés legfőbb motorja az otthoni beszélgetés, meseolvasás, mondókázás. Vagyis nem mindegy, mennyit beszélgetnek a szülők a gyerekekkel. 
Csakhogy arra számos kutatás rávilágított, hogy a megnövekedett képernyőidő csökkenti a családi beszélgetések gyakoriságát és hosszát. 

Mese, mondóka, játék

„A hétköznapi kommunikáció mellett óriási jelentősége van az irodalomnak is. A jól megválasztott mesék komplex módon hatnak a gyerekekre, a mondókák és a versek hangzása, a rímek, a ritmus, a dallam, az érdekes vagy éppen egybecsengő szavak, a hangok játékossága pedig megragadja a figyelmüket” – mondja az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója, kiemelve: ezek a műfajok éppen ezért a bölcsődében, az óvodában és az iskolában is főszerepet kapnak. 
A főiskolán a leendő csecsemő- és kisgyermeknevelőket, óvodapedagógusokat, tanítókat felkészítik arra is, hogyan tudják felmérni a gyerekek beszédfejlődésének ütemét, és milyen differenciált, egyénre szabott tevékenységekkel tudják hatékonyan segíteni a fejlődésüket.