Hősök napja Dióskálon

Emlékezés az első világháború áldozataira

 – A húszas-harmincas években családi megemlékezésnek számított a Hősök napja, hiszen a véres háború minden családtól követelt áldozatot. A trianoni békediktátum súlya alatt elveszett és elrabolt országát is siratta a nemzet ezen a napon – hangsúlyozta Végvári Kálmán, Dióskál polgármestere, aki személyes élményét is megosztotta a jelenlévőkkel. Mint mondta, nagymamája minden májusban elhozta a templomkertbe az elesettek fájához, ami nagyapja (vitéz Végvári Zsigmond) testvérének, vitéz Végvári Mátyásnak is emléket állított.

A polgármester beszédében méltatta, hogy a legsúlyosabb nemzeti tragédia 90. évfordulójára A Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította az új országgyűlés a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. A parlament a kettős állampolgárság törvényének elfogadásával döntött a nemzet újraegyesítéséről is.

Végvári Kálmán továbbá elmondta, a Zala menti Polgármesterek és Polgárok Egyesülete tervei alapján újították meg az emlékhelyet. Az idegen földbe nyugvó áldozatok neveit tartalmazó tűzzománctáblákat a Honvédelmi Minisztérium kétszázezer forintos támogatásával készíttették el. Mivel a korábbi emlékkövek igencsak elkoptak, a nevek kiderítésében a minisztérium levéltára nyújtott segítséget. Az 53-ból 32 nevet tudtak beazonosítani, mely szerint Németh Klára iparművész megszerkesztette a tűzzománctáblákat. 

A megemlékező ünnepség végén Nagy Kálmán, a megyei közgyűlés alelnöke, Manninger Jenő, a megyei közgyűlés elnöke és Végvári Kálmán, Dióskál polgármestere koszorút helyezett el a világháborús áldozatok emlékműjénél.