Archivum
Kötetek Ruszt emlékére
Könyvkiadásba kezdett a Hevesi Sándor Színház. A teátrum a jövőben emlékkönyvsorozattal szeretne tisztelegni a zalaegerszegi színház alapító-főrendezője és igazgatója, Ruszt József előtt.
Módszertan és lelki vívódás
A Kossuth- és Jászai-díjas rendező öt esztendeje hunyt el. Halála előtt hagyatékának gondozását és őrzését, valamint a páratlan anyag későbbi kötetbe rendezését Nánay István színikritikusra, Forgács András íróra és Tucsni Andrásra, a társulat volt irodalmi vezetőjére bízta.
A közös munkából született meg a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a könyvsorozat első két kötete, melyet a közelmúltban mutattak be ünnepélyes keretek között a színházban. A „Színész-dramaturgia; A Színitanoda” címet viselő egyik kötet Ruszt dramaturgiával, színházpedagógiával, színjátszással kapcsolatos módszertani tanulmányait gyűjti össze.

A másik könyv pedig a rendező 1962–69 között írt naplójának részleteit, és a „Rekviem” című drámáját tartalmazza. Ez utóbbival az 1960-ban öngyilkosságot elkövető Gellért Endre rendezőnek állított emléket. A rendező nagy hatással volt az ifjú Rusztra, hiszen Gellért 1950–60 között Bernard Show darabokat rendezett Magyarországon, 1954-ben pedig színpadra állította az addig tiltólistán szereplő Madách-remeket; Az ember tragédiáját.
Talán ez inspirálta később Ruszt Józsefet arra, hogy 1983-ban a zalaegerszegi teátrum színházavató díszelőadásának szintén ezt a darabot válassza. Húsz évvel később – halála előtt néhány évvel – pedig ismét megrendezte: ugyanazzal az Évával és Ádámmal, vagyis Fekete Gizi és Szalma Tamás főszereplésével.
Nem meglepő, hogy a mostani kötetbemutató vendége éppen a társulat két egykori színművésze volt, akik Ruszt naplójából, és a Rekviem című drámából olvastak fel részleteket, Papp Lujza (a Hevesi Sándor Színház színművésze) közreműködésével.
A felolvasóest elején Nánay István emlékezett meg Ruszt Józsefről a két kötet kapcsán. Mint mondta: a rendező óriási írott hagyatékkal rendelkezik, hiszen a munkát csak halála előtt néhány héttel hagyta abba. Egész életében írt, szinte mindent dokumentált, jegyzetelt és kommentált. Magánéleti kínjai éppúgy ott vannak feljegyzései között, mint olvasmány-, film- vagy színházi élményeiről leírt gondolatai. Politikai nézetei és az aktuális színházi áramlatokkal kapcsolatos véleményei szintén bekerültek a most kiadott 1962–69 Naplóba, így a könyv Ruszt személyisége mellett izgalmas képet ad a korszak történéseiről, a szocialista kultúrpolitika szemléletéről is.
Nánay szerint Ruszt széles horizontba helyezte el a színházat és a színészi, rendezői munkát, ez kiderül a színház-dramaturgiai kötetből is. Nagy mestere volt a klasszikus drámaformálásnak, ám az avantgarde és alternatív színháznak is.
Ruszt 1961–2004 között közel kétszáz előadást állított színpadra; műveit gyakran nevezték újszerűnek, meghökkentőnek, vitára késztetőnek. Rendezései és művészeti, filozófiai felfogása a magyar színháztörténet nagyjai közé emeli.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Teszt cikkA 3. nagy különbségű vereségKlasszissal voltak jobbak a vendégekA riválistól is kikaptakEgy idegenbeli siker születettA Zalaszentgrót az élenNB III: egy győzelem, egy vereségEredményesen szerepeltek a ZBSE sportolóiKét súlyemelő arany a masters ob-nNegyvenig jutottak -
rovatunk hírei
Kilencedik alkalommal szervezik meg a Göcseji DombérozótA 80-as évek átmenet az analóg és a digitális kor közöttEgyre több gyerek küzd beszédfejlődési zavarralBezárt a Club PopUp Underground, kiárusították a készletetIvóvízvezeték-rekonstrukció és útfelújítás a Landorhegy egyik legforgalmasabb csomópontjábanVilágzene, jazz, népzene és mindezek fúziója az idei Fatemplom FesztiválonLemezfelvétel a Göcseji Falumúzeum Klügel-orgonáján Harmincöt évvel ezelőtt térhettek vissza a ferencesek zalaegerszegi kolostorukbaBalatongyörökön gazdag és változatos program várja a vendégeketMackópszichológia: miért vonzódunk a játékmacikhoz? top 10