A kreatív polgármester sokszor ellenszegült a vármegye akaratának

Emléktábla Korbay Károly zalaegerszegi polgármesternek (1908-1915)

Korbay Károly (más forrásokban Korbai) 1864-ben született Krób Károlyként Zalaegerszegen. Jogi tanulmányait Győrben majd Budapesten végezte, nevét ügyvédjelöltként magyarosította. Pályája kezdeti éveit Szatmárnémetiben és a fővárosban töltötte, ám édesapja miatt gyakran látogatott vissza szülővárosába.

Zalaegerszeg polgármesteri posztjára 1903-ban pályázott először, ekkor ugyan nem nyert. de Várhidy Lajos lemondását követően, 1908-ban végül őt választották meg a város első emberének – idézte fel életútját az emléktábla avatása alkalmából dr. Gyimesi Endre történész, volt polgármester. Mint fogalmazott, az agilis polgármester sok újítást hajtott végre a századelő Zalaegerszegén.

Hatósági mészárszék a magas húsárak letörésére

Nevéhez köthető többek között a huszárlaktanya létrehozása, a villanyvilágítás és villanytelep kérdésének rendezése, valamint a postahivatal, a közvágóhíd és megannyi új utca létesítése. Támogatója volt a vasútfejlesztésnek, ehhez kapcsolódóan rendszeres bérkocsijáratokat indított a zalaszentiváni állomásra.

Érzékelve, hogy a magas húsárak sok problémát okoznak az itt élőknek, hatósági mészárszéket állíttatott fel az árak letörése érdekében. Ez országos visszhangra talált és más városok is csatlakoztak a kezdeményezéshez. Voltak további tervei is, ám az első világháború kitörése megakadályozta a fejlesztéseket. A másik probléma pedig a vámegyével – különösen Árvay Lajos alispánnal – való feszült viszonya volt. Mint azt Gyimesi Endre kiemelte: a megyei törvényhatóság nem mindig nézte jó szemmel az újító polgármester tevékenységeit, különösen, hogy Korbay gyakran nem egyeztetett az alispánnal, aki addig megszokta, hogy fontosabb kérdésekben a városvezetők kikérik a véleményét.

A polgármester az önálló döntések híve volt, ez nem tetszett az alispánnak

Korbay azonban inkább az önálló döntések és a szuverenitás híve volt, így szembeállt a korábbi hagyományokkal. A nagy összecsapás a megye és a polgármester között utóbbi fizetésemelése és a városi takarékpénztár felállítása miatt robbant ki. A városi képviselőtestület mindkét ügyet támogatta, az alispán viszont egyiket sem. Ám végül a város mégis megszavazta a javaslatokat. Az alispán ezt követően vizsgálatot indított a város ellen, majd több éves huzavona után, 1915-ben megromlott egészségi állapota miatt végül felmentették a polgármestert.

A város – sőt még Nagykanizsa is – mindvégig kiállt Korbay mellett. Kreatív gondolkodása, nagy dinamizmusa és gyakorlatiassága miatt a lakosság körében is népszerű volt. Hivatali ideje alatt nem azt nézte, hogy mit nem lehet, hanem hogy mit hogyan lehet megvalósítani. Polgármestersége után ügyvédi irodát nyitott, abban az épületben, ahol ma a Göcseji Múzeum található. Közben 1922-ben a Zalavármegye című lap első főszerkesztője is lett. Haláláig ügyvédként dolgozott: 1924. február 25-én hunyt el agyvérzésben.

Gyimesi Endre hozzátette: korabeli fotók nem nagyon készültek Korbayról, ezért nehéz volt portrét találni róla a domborműhöz. Eddig mindössze egyetlen újságban szereplő felvételt találtak róla, ennek alapján készítette el az emlékművet Farkas Ferenc szobrászművész.

Az avatáson jelen volt Balaicz Zoltán polgármester és Böjte Sándor Zsolt, a körzet önkormányzati képviselője is.