Göcseji Múzeum

Tudta, hogy az első tervek szerint a falumúzeum a Május 1. ligetben épült volna fel? Na, és azt, hogy a csödei haranglábat egy másik haranglábért cserébe adták át egykoron a készülő skanzen számára? Idén 50 esztendős Magyarország első szabadtéri néprajzi múzeuma, a Göcseji Falumúzeum.

A Göcseji Múzeum csapata nyerte meg a Múzeumok Éjszakája rendezvényszervezőinek kiírt KREA-K-TÍV országos pályázatot - tájékoztatta az örömhírről lapunkat Szényi Krisztina, a múzeum kommunikációs munkatársa. Az EMMI és a Turisztikai ügynökség által kiírt országos versenyre minden olyan intézmény - illetve annak maximum hatfős csapata - jelentkezhetett, aki június 23-ára programot szervezett a Múzeumok éjszakája rendezvény alkalmából.

A férfiaknak mindig is szükségük volt arra, hogy egy kis nedűvel öblögessék a torkukat, miközben a nők (kivéve az olyan nőket) a korábbi évszázadokban nem tehették be a lábukat a vendéglátóhelyekre. Ez alól maximum a cukrászdák voltak kivételek.

Változatos programokkal készült a Göcseji Múzeum és a társintézmények az idei Múzeumok éjszakájára. Koncertek, kiállítások, előadások és más meglepetések várták tegnap este a közönséget.

Sosem látott aktok, graffiti-festés, romkocsmahangulat, divatbemutató. Különös programokkal készült az idén a Göcseji Múzeum a Múzeumok éjszakája országos rendezvényre. Az átalakítás előtt álló, szinte már teljesen kiürített múzeumépület új, az eddigiektől eltérő kulturális kínálattal várta a látogatókat.

A Magyar Múzeumi Történész Társulat minden évben több napos szakmai továbbképzést és konferenciát tart, idén Szombathelyen rendezték meg a három napos programsorozatot június 13-15. között.

Tíz millió katona, és ugyanennyi személyi áldozat, közel 3,5 millió besorozott férfi az Osztrák-Magyar Monarchia területéről. Áldozatok, árván maradtak, hadifoglyok és hiánygazdaság. A következményeket még hosszan lehetne sorolni. Száz évvel ezelőtt ért véget az első világháború, melynek négy esztendeje az addigi történelem egyik legszörnyűbb katasztrófája volt.

Keszthelyi-fennsík, Káli-medence, Tihanyi-félsziget; egytől egyig tökéletes kirándulóhelyek. Akkor is, ha a valóságban túrázunk, de még úgy is, ha csak a szemünket „túráztatjuk” néhány csodás felvételen.

Romkocsma hangulattal várták a sajtó képviselőit a Göcseji Múzeumba, ahol az idei Múzeumok éjszakájának programjait ismertették a szervezők.

Ötezer év történetéből kaphattak némi ízelítőt mindazok, akik június 3-án ellátogattak a Keszthely-Fenékpuszta régészeti lelőhelyre. A területen – vagyis a tervezett M76-os gyorsforgalmi út Zala megyei szakaszán – november óta zajlik feltárás.

Idén is csatlakozott a Göcseji Múzeum az országos régészet napja rendezvénysorozathoz, melynek keretében az érdeklődők a szakma kulisszatitkaival és a legfrissebb kutatási eredményekkel ismerkedhettek meg. Az idei évre meghirdetett mottó (Szerepek, sorsok, életek: az ezerarcú ember) kapcsán maga az ember került a fókuszba.

Zalaegerszeg város egykori vezetőinek életútját és munkásságát foglalja össze a napokban megjelent Városbírók és polgármesterek című, fotókkal gazdagon illusztrált tanulmánykötet.

Néptáncos villámcsődületet (flashmob) szervezett a Göcseji Múzeum a Dísz térre. Az esemény apropóját egyrészt az adta, hogy az intézmény idén is csatlakozott a Közösségek Hete rendezvénysorozathoz, másrészt pedig soron következő programjaikra hívták fel a figyelmet.

Nyugállományba vonul Molnárné Raposa Irén, vagy ahogyan a városban legtöbben ismerik, Irina. A Göcseji Múzeum PR osztályának vezetője már „sétáló idejét” tölti, de azt ígéri, nem tűnik el a kulturális életből. Sőt, abban bízik, ezután még több ideje lesz rendezvényekre járni.

Avar kori ló és lovasa került felszínre egy vízmosta horhosban Zalaapáti területén. Illetve egészen pontosan első „körben” csak egy koponya látszott ki a földből a hóolvadást és az esőzést követően Zalaapáti-Hosszúfalu egyik domboldalán.

Vasművességre és állandó megtelepedésre utaló leletek kerültek elő Letenyétől nyugatra, a Csitári erdő szomszédságában. A Göcseji Múzeum régészei az M70-es út kétszer kétsávosra bővítése kapcsán végeztek megelőző régészeti feltárást az érintett szakaszon.

Vajon mi történt Zalaegerszegen 1848. márciusának elhíresült napjaiban, és hogyan nézhetett ki a korabeli belváros? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattak mindazok, akik részt vettek a március 15-i várostörténeti sétán.