Pünkösdi szokások Göcsejben

                                                                  Pünkösdi királyok és királynék

A középkor óta ismert szokás volt a pünkösdi király- és királyné választás. Az előbbinél ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.

Göcsejben régi ősi szokás volt a pünkösdi királyné-járás, melyet délután gyakoroltak. Gönczi Ferenc néprajzkutató Göcsej című összefoglaló művéből kiderül, hogy a királyné-járók öten voltak. Királynéul négy-öt éves kislányokat vittek magukkal. Mindegyik leány fehérbe volt öltözve, fején koszorút viselt. A királyné koszorúja díszesebb volt a többiekénél. Így jártak házról-házra. Az egyes portáknál az udvaron négyszög alakba álltak, középre állították a királynét, s négyen egy kendőt fogtak fejük fölött. Körbe-körbe jártak, s énekeltek: "Elhozta Isten piros pünkösd napját, mink is meghordozzuk királkisasszonkát. Nem anyátul lettem, rózsfán termettem, piros pünkösd napján, hajnalban születtem".
Mikor az éneket befejezték, a kiskirálynát magasra emelték: "Ekkora legyen kenderje".

                                  

A pünkösdhöz Zalában számos más hagyomány és babona is kötődött. Korán reggel a lányok arcukat piros almával dörzsölték meg, hogy egész évben pirosak (egészségesek) maradjanak.

Sok helyen a május elsején felállított májusfát is ekkor táncolták ki, vagyis bontották le.