Archivum
Felkutatta Göcsej értékeit
Százötven évvel ezelőtt Rádón (ma Nemesrádó) született Göcsej és Hetés vidékének kutatója Gönczi Ferenc etnográfus. A jeles alkalomból a nyár folyamán több esemény is zajlott megyeszerte.
Gönczi Ferencre emlékeztek
Az elmúlt héten Zalaegerszegen a kulturális örökség napján a Deák Ferenc Megyei Könyvtár és a Keresztury Irodalmi Kör emlékezett meg a néprajzkutatóról.
A könyvtárban Marx Mária etnográfus, a Göcseji Múzeum főmuzeológusa tartott előadást "Ősi hagyományokat felderítő fény" címmel, utalva Gönczi páratlan munkásságára. A muzeológus úgy látja: a néhai pedagógus, néprajzkutató és múzeumigazgató méltatlanul mellőzött figurája lett a magyar kultúrának, de még az etnográfiának is. Annak ellenére, hogy a 20. század elején Gönczi Ferenc felkutatta és lejegyezte Göcsej, Hetés, Muraköz vidékének népi kultúráját, a Zala megyei vendek életét és szokásait, a somogyi betyárok jellegzetes világát, valamint Somogy megye gyermekjátékait.
Marx Mária Gönczi családjáról is mesélt
Néprajzi monográfiái mellett, néptanítóként és tanfelügyelőként számos pedagógiai témájú cikke, tanulmánya is napvilágot látott. Nagy formátumú tudós ember volt, aki precízen, hatalmas energiákat megmozgatva végezte el minden feladatát; legyen szó oktatásról, tanfelügyelőségről, kutatásról, vagy múzeumi szervezőmunkáról. Néptanítói diplomája megszerzése után az ország több pontján is tanított, majd visszatért Zalába, s ekkor kezdte meg néprajzi kutatómunkáját is. Gyalogosan járta végig a megye településeit. Ennek eredménye lett egyik legnagyobb műve, az 1914-ben megjelent Göcsej és Hetés című monográfiája.
1912-től Somogy megyébe került, mint a vármegye tanfelügyelője, ezzel párhuzamosan azonban ott is végzett gyűjtőmunkát. Nyugdíjazása után haláláig (1948) a kaposvári múzeum igazgatója volt, de aktívan tevékenykedett azért is, hogy Zalának legyen múzeuma. Élete legutolsó, befejezetlenül maradt levelében is épp e célért küzdött.
Marx Mária etnográfusként ma is jónak tartja azt a tematikát és arányrendszert, amit kutatásainak rendszerezéséhez alkalmazott a tudós. Gönczi tárgykultúrával, népköltészettel, építészettel, viselettel, szokásokkal, ünnepekkel egyaránt foglalkozott, sőt adatait témánként csoportosította is. Nem kerülte el figyelmét a táj, a környezet szerepe sem, sőt gondot fordított az antropológiai jellemzésre és a nemzetiségek életmódjának elemzésére. A tárgykultúra kapcsán a gazdaságra, gazdálkodásra is kitért, bár a mai néprajztudomány kritikaként szokta említeni munkásságával kapcsolatban, hogy ezeket nem tárgyalta elég részletesen.
Gönczi Ferencnek szigorú erkölcsi elképzelései voltak, s a régi magyar kultúra megmentését, dokumentálását tűzte ki legfőbb céljául. 87 éves korában Kaposváron hunyt el, sírja is ott található. Mellszobra 1973 óta áll a Göcseji Múzeum előtt.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Teszt cikkA 3. nagy különbségű vereségKlasszissal voltak jobbak a vendégekA riválistól is kikaptakEgy idegenbeli siker születettA Zalaszentgrót az élenNB III: egy győzelem, egy vereségEredményesen szerepeltek a ZBSE sportolóiKét súlyemelő arany a masters ob-nNegyvenig jutottak -
rovatunk hírei
Múzeumok Éjszakája 2025Statárium- drámaelőadás a TörvényszékenXXIX. Göcseji Prószafesztivál a Gébárti-tónálÍgy éltünk a '80-as években - kiállítás a Göcseji MúzeumbanKitekintő - Frimmel Gyula grafikusművész kiállításaEsély Gála 2025Kis képek és műhelytitkok - Nemes László kiállításaHorváth Csongor Gergő kiállítása a Liszt-iskolábanMészi 65 - kiállítás a Gönczi GalériábanBudaházi Tibor jubileumi kiállítása a Göcseji Múzeumban top 10