Göcseji Hét-’90 a Göcseji Tudásközpontban is

 Kiállítással és kerekasztal-beszélgetéssel emlékeztek

Várostörténeti és turisztikai jelentőséggel bírt, melyre 90 év elteltével a Göcseji Tudásközpont és a Göcseji Múzeum egy közös eseménysorozattal emlékezett meg. A program ötletgazdája, a tudásközpont igazgatója, Sümeginé Horváth Anita, aki a Göcseji Múzeum szakembereivel és az érintett településekkel partnerségben hozta tető alá az „időutazós” délelőttöt. Ezen alkalomból a résztvevő 9 göcseji település képviselője nyilvános kerekasztal beszélgetést folytatott. Majd kiállítás megnyitóra került sor az épület emeletén. 

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői

A tárlat Béres Katalin történész-főmúzeológusnak és Kiss Nóra etnográfusnak köszönhető jegyezte meg a megnyitón Havasi Bálint, a múzeum főigazgatója. Hozzátette, a kilenc évtizeddel ezelőtti néprajzi anyagot Fára József levéltáros gyűjtőmunkája adta. Sajnálatos, hogy ennek nagy része a második világháborúban elpusztult – tette hozzá.

Az egykori rendezvény szlogenje („Gondunkat, bajunkat akasszuk a szegre, gyerünk a virágos Zalaegerszegre!”) a mai napig sokat idézett mondás. Az akkori alaphangulatot jelző két sor ma is megállja a helyét. Czobor Mátyás hívó szava fogadókészségre talált, s ahogy a tárlat egyik fotója is bizonyítja tömegek érkezetek, a felkínált, filléres vonatjegyekkel városunkba. A jó szervezettség másik bizonyítéka, hogy a környező településekre két különbusszal juthattak el az érdeklődők. 

Havasi Bálint

- Fontos a folytonosság, az összegzés, ebben a mostani programban a Göcseji Tudásközpontnak nagy szerepe van. A legfontosabb örökségünk az összefogás, mely a hagyományőrzésben különösen fontos. A kiállítást nézve mindenki találhat olyan momentumot, amely megszólítja – mondta Havasi Bálint, miközben köszönetet mondott a program megálmodásáért és megvalósításáért. 

Sümeginé Horváth Anita a házigazda intézmény eddigi legjelesebb eseményének nevezte a mostanit, melyet egy időutazáshoz hasonlított. A tárlaton jól nyomon követhetők az egykori események és az azóta történt változások a települések életében, láthatók a fotókon az új hagyományok is (novai aratóverseny). De tárgyi érdekességek is felfedezhetők, például most először tárják a nyilvánosság elé az esemény emlékére Czobor Mátyásnak készült faliszőnyeget. 

Tömegek érkeztek Zalaegerszegre 1935-ben

A megnyitón közreműködött a németfalui Vadvirág Népdalkör két népdalcsokorral. Valamint részt vett Böjte Sándor Zsolt önkormányzati képviselő, aki az egész napos rendezvény köszöntője volt és Tolvaj Márta önkormányzati főtanácsadó. 

A résztvevő települések, Kustánszeg, Teskánd, Nagylengyel, Pálfiszeg, Németfalu, Petrikeresztúr, Dobronhegy, Milejszeg, Nova pedig nemcsak egykori tárgyi emlékeket vonultatott fel, hanem a piac standjain a mai kulturális és gazdasági életüket is megmutatták.