Az első népdalgyűjtőnk

250 éve született Pálóczi Horváth Ádám

Bár a debreceni református kollégiumban tanult, nem hétköznapi személyisége nem illett az ottani légkörbe, így nem követte édesapját a papi pályán, hanem ügyvédi és földmérő mérnöki végzettséget szerzett. Az előbbi munkakörben nem ténykedett. Kevesen tudják, hogy a pszichológiai köznyelv, a szakkifejezések magyarosítása is hozzá köthető.

Annál híresebb munkája az Ötödfélszáz énekeskönyv, melyben nemcsak a népdalok szövegét, hanem kottáját is megörökítette. De gyűjtötte a magyar közmondásokat és anekdotákat is. Dalszerzőként is számon tartják, többek között az 1806-ban készült református énekeskönyvben is vannak szerzeményei. Elhíresült német gúnyversei révén is.

Tagja volt a Somogyi Bandériumnak, így a legelőkelőbb körökkel volt kapcsolata. Többek között Kazinczy barátja, Csokonai bizalmasa. A Pálóczi nevet életében nem használta. Nagybajomban hunyt el 1820-ban, de sírját hiába keresnénk. Számos helységben őrzi azonban emlékét tábla és május 9-én a szülőháznál, a kömlődi református parókián avatott emlékoszlop.

A magyar kultúra színes és érdekes egyénisége, de részletes, hiteles életrajza a mai napig nem készült el. Ezért alakja körül számos legenda, anekdota kering. Ezen tényeket igyekezett tisztázni az az előadás, melyet a zalaegerszegi Pálóczi Horváth Ádám Zeneiskolában tartottak az évforduló kapcsán.

Az intézményben, mely 1973 októberétől viseli a költő-író nevét, dr. Németh József muzeológus tartott ismertetőt, Kiss Gábor, a megyei könyvtár igazgatója közreműködésével. Az estet ifj. Horváth Károly népzenész színesítette tekerőlantos muzsikával.