Archivum
A magyar nép szobrásza
Ahogy Bartók és Kodály a zenében, ő a szobrászatban kereste a tiszta forrást. A népi hagyományt és annak formavilágát kutatta, s ez hatott művészetére. A zalaegerszegi Városi Hangverseny -és Kiállítóteremben a 2008-ban elhunyt Andrássy Kurta János szobrászművész alkotásaiból nyílt emlékkiállítás.
Andrássy Kurta János emlékezete
A Bihar vármegyéből (ma Románia) származó művésznek néhány látogatáson és egy iskolatársi kapcsolaton túl nincs különösebb zalai kötődése, a megyeszékhely mégis büszkélkedhet egy köztéri alkotásával.
Népies motívumok és vallási szimbólunok egyaránt megfigyelhetők művein
Jelenleg a Kossuth-Petőfi utca sarkán álló kilenc emeletes épület mellett látható a szobrász Zene, Dráma című domborműve. A mészkőből készült relief 1961-ben készült, s eredetileg a színház (akkor MMIK) bejáratát díszítette. Mikor a művelődési házat teátrummá alakították, a domborművet leszedték, mely aztán hosszú évekig egy raktárban pihent. A 2000-es években figyelt fel rá Németh János keramikusművész, aki Tolvaj Mártával, a belváros akkori önkormányzati képviselőjével együtt megtalálta a mű új, és méltó helyét. A köztéri alkotás 2006-os újraavatásán még jelen volt az akkor 95 esztendős szobrász is.
Andrássy Kurta János
A zsinagógában most látható tárlaton az alkotó jellegzetes szobrai mellett festményei is megtekinthetők. Ahogy a kiállítást megnyitó Németh János is utalt rá, Andrássy Kurta János csupa olyan művet készített, melyek egytől-egyig alkalmasak arra, hogy szívünkbe zárjuk őket. Munkáiban lélek, gondolat, rend és harmónia van. Még legkisebb szobrai is monumentálisak, felnagyítva köztéri alkotásként is megállnák helyüket.
A szobrásznak szó szerint sanyarú gyermekkora volt, sőt - ahogy egyszer nyilatkozta - miután árván maradt pont olyan gonosz mostohát kapott, amilyent csak a mesékből ismerünk. Minden fillérért meg kellett küzdenie, tehetsége azonban már korán megmutatkozott. Címfestőként kereste kenyerét, majd festő akart lenni. Több próbálkozás után végül 1931-ben került a Képzőművészeti Főiskola szobrász szakára, Bory Jenő osztályába. Három évvel később már kiállításokon is részt vett. Ekkor figyelt fel a művészvilág Piéta és a Sírba tétel című szobraira, mely meghozta számára a sikert és az elismerést.
Németh János (jobbról) a művész egyik fiával
Hitte, hogy a magyarság fennmaradásának záloga a népből sarjadó kultúra őrzése és ápolása. Azt vallotta: ő magyar szobrászatot művel, ezért még egy római ösztöndíjat is visszautasított, hiszen ott nem azt tanulta volna, ami igazán érdekelte. A sajátos, magyar gyökereket kereste a szobrászatban, majd kutatásait "A magyar nép szobrászata" című kötetében összegezte (1944). Művészetében a népies formák, paraszti ábrázolásmódok ötvöződnek zár, realista elemekkel. Nem kifejezetten a kor ízlését követte, sőt 1945 után egy időre a művészeti életből is kiszorult; majdnem halálra is ítélték. Majd csak az 1950-es évek közepétől kapott ismét megbízásokat. Legalább félszáz köztári alkotása van szerte az országban. Életműve nagy részét pedig a hetvenes évek végén Sárospatak városának adományozta.
Hagyatékát fiai őrzik - akik a tárlatnyitón is részt vettek -, s ők hívták életre az Andrássy Kurta János Művészeti Alapítványt is. Megemlékezve idén többek között a művész születésének századik évfordulójára is.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Teszt cikkA 3. nagy különbségű vereségKlasszissal voltak jobbak a vendégekA riválistól is kikaptakEgy idegenbeli siker születettA Zalaszentgrót az élenNB III: egy győzelem, egy vereségEredményesen szerepeltek a ZBSE sportolóiKét súlyemelő arany a masters ob-nNegyvenig jutottak -
rovatunk hírei
Múzeumok Éjszakája 2025Statárium- drámaelőadás a TörvényszékenXXIX. Göcseji Prószafesztivál a Gébárti-tónálÍgy éltünk a '80-as években - kiállítás a Göcseji MúzeumbanKitekintő - Frimmel Gyula grafikusművész kiállításaEsély Gála 2025Kis képek és műhelytitkok - Nemes László kiállításaHorváth Csongor Gergő kiállítása a Liszt-iskolábanMészi 65 - kiállítás a Gönczi GalériábanBudaházi Tibor jubileumi kiállítása a Göcseji Múzeumban top 10