Archivum
Nemet mondtak a panelre
Miért nem épült Zalaegerszegen panelház? Mennyire kaptak szabad kezet az építészek a 70-es években, és ki döntött a belváros szerkezetének átalakításáról? Ilyen és ehhez hasonló kérdések kerültek terítékre a Göcseji Múzeumban, ahol az "Előre a szocializmus útján..." Így éltünk a hetvenes években című kiállításhoz kapcsoló beszélgetéssorozat ezúttal a korszak építészetét járta körül.
Épül a landorhegyi lakótelep a 70-es években. (A fotó a Göcseji Múzeum tulajdona.)
Baránka József és Inkovics László építészekkel, valamint a ZÁÉV nyugalmazott vezérigazgatójával, Baksa Attilával, Béres Katalin történész beszélgetett. A meghívott előadók a hetvenes években kezdték pályafutásukat Zalaegerszegen. Baksa Attila épp 1970-ben érkezett a zalai megyeszékhelyre és a Zala Megyei Állami Építőipari Vállalathoz került (mely 4500 főt foglalkoztatott akkoriban), majd onnan is ment nyugdíjba.
Városképváltozás a hetvenes években
Baránka József 1968-ban a Műegyetem ösztöndíjasaként került a ZÁÉV tervezési osztályára. Inkovics László itt született, majd orvosnak készült, de nem bírta a vért, így az építészet felé fordult a figyelme. Az egyetem elvégzése után, 1976-ban került vissza szülővárosába, ahol egy felpezsdülő városi élettel szembesült.
Mindhárman egyetértettek abban, hogy a hetvenes évek egy élénk, sok változással járó időszak volt a város életében. Jelentősen átalakult a városkép, emeletes lakóházak, gyárak, üzemek épültek, a korábbihoz képest hatalmasra duzzadt a lakosságszám is. Volt olyan év, amikor emiatt ezer új lakás jött létre.
Hogy sikerült megúszni a panelt? A hiedelmekkel ellentétben ugyanis Zalaegerszegen nem épültek panelházak, a legtöbb épület esetében az alagútzsalus eljárást alkalmazták. Baránka József szerint azért nem épült itt panellakás, mert az drága volt, és a ZÁÉV akkori vezetése sem támogatta ezt a fajta építési eljárást. Nyilván a domborzati viszonyaink is segítettek ebben, mert dombvidékeken sokkal nehezebb az előre gyártott panelelemeket mozgatni.
Baksa Attila úgy emlékszik, hogy az 1970-ben induló tizenöt éves lakásépítési programhoz iparosított technológiát kerestek. A házgyár, vagyis a panel logikusnak tűnt volna, mégis inkább az alagútzsalus megoldás mellett döntöttek, melyet egy francia cég fejlesztett ki.
Baksa Attila, Baránka József és Inkovics László
Nemcsak lakótelep-építés zajlott a hetvenes években, hanem a belváros képe is jelentősen megváltozott. Béres Katalin kérdésére, hogy mi alapján döntötték el, hogy melyik régi ház megy és melyik marad, Inkovics László azt felelte: sajnos egy rossz korszellem is uralkodott akkoriban. Emiatt sok olyan polgári ház és egyéb épület vált az átalakulás áldozatává, ami ma már megtartásra érdemes lenne. Volt azonban akkoriban "egy szabadulni a régitől, mert az nem modern" szemlélet, ami sok elhibázott döntést szült.
Baránka József elmondta: hatalmas szerepe volt az átalakulásban a rendezési terveknek, melyekről azonban nem a helyi tanácselnökök, hanem a központi VÁTI (Városépítési Tudományos és Tervező Intézet) döntött. Itt készült ugyanis az országos településhálózat-fejlesztési keretterv. A helyi építészeknek nem sok beleszólásuk volt a dolgokba. Nem volt mód kreatív tervezésre, sokkal inkább a végrehajtás volt a feladatuk. A város szerkezetébe durva beavatkozás történt, ez üt vissza ma is. De a rendezési tervek mindenhatóak voltak.
Inkovics László hozzátette: akkoriban is voltak divathullámok. Ilyen volt például a szalagház. A városok szinte versengtek egymással, hogy ki tud nagyobb, illetve hosszabb szalagházat építeni. Így került a Kossuth Lajos utcára is egy, de az ország más városaiban ennél lényegesen nagyobbak is vannak.
Az építészek szerint sajnos egy össznépi igénytelenség is uralkodott a hetvenes években, a lehető legkevesebb építőanyagból igyekezett mindenki gazdálkodni. Többek között ez a szemlélet hívta életre a falvak jellegzetes családi házait, a kockaházakat is.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Teszt cikkA 3. nagy különbségű vereségKlasszissal voltak jobbak a vendégekA riválistól is kikaptakEgy idegenbeli siker születettA Zalaszentgrót az élenNB III: egy győzelem, egy vereségEredményesen szerepeltek a ZBSE sportolóiKét súlyemelő arany a masters ob-nNegyvenig jutottak -
rovatunk hírei
Múzeumok Éjszakája 2025Statárium- drámaelőadás a TörvényszékenXXIX. Göcseji Prószafesztivál a Gébárti-tónálÍgy éltünk a '80-as években - kiállítás a Göcseji MúzeumbanKitekintő - Frimmel Gyula grafikusművész kiállításaEsély Gála 2025Kis képek és műhelytitkok - Nemes László kiállításaHorváth Csongor Gergő kiállítása a Liszt-iskolábanMészi 65 - kiállítás a Gönczi GalériábanBudaházi Tibor jubileumi kiállítása a Göcseji Múzeumban top 10
Teszt cikkEgy idegenbeli siker születettMegkezdték a kanizsai NB I-es lányok is. A Zalaszentgrót az élenNB III: egy győzelem, egy vereségKlasszissal voltak jobbak a vendégekAtlétikai hírek a szezon végén Ezúttal is biztosanNegyvenig jutottak Súlyemelő érmek az ob-kről