Egy éve szabad a házi pálinka

 A magyar föld legjava az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon

(szeptember 28.–október 2. Budapest, Hungexpo)

A két esemény összekötésében a vidék és a főváros kapcsolatának újraszövése jelenik meg, mondta a miniszter, aki hangsúlyozta: nagyon fontos az, hogy a kiváló kézműves élelmiszerek, a tájfajták és az őshonos fajták újra a (városi) fogyasztók asztalára kerüljenek. A 2010. szeptember 27-én életbe lépett rendeletmódosítással, miszerint legfeljebb 50 liter magánfogyasztásra szánt pálinkafőzéskor nem kell jövedéki adót fizetni, visszakerülhetett jogaiba a magyar pálinka. Ez egy jelentős fegyvertény, mivel a települések és az egész ország számára egyaránt értékhordozó a magyar pálinka, ami a vidéki emberek munkaszorgalmát, a magyar föld legjavát hirdeti.

"A magyar föld legjava” – ez a mottója az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításnak is, ami összhangban a kormány a vidéket és a mezőgazdaságot támogató politikájával, hat év után rendeznek meg ismét.

A jubileumi 75. seregszemlélre, melynek fővédnöke Lengyelország, 100–150 ezer látogatót várnak. A nemzetközi mezőgazdasági árumustra minél eddigi több kiállítóval (mintegy 450-nel), valamint különféle szabadidős és szakmai programokkal számít az érdeklődők figyelmére.

A magyar élelmiszerek rangjának visszaállítását szolgálja egy újabb rendeletmódosítás, ami a táj- és őshonos fajták termesztését, szaporítását, a belőlük készített helyi élelmiszerek forgalmazását teszi lehetővé hamarosan, hangsúlyozta végül a vidékfejlesztési miniszter.

– A helyi termékek előállítását, piacra jutását ezzel együtt az öngondoskodás felélesztését tette lehetővé a pálinkarendelet – vette át a szót V. Németh Zsolt. A vidékfejlesztésért felelős államtitkár a turizmus világnapja kapcsán megjegyezte azt, hogy a szabad pálinkafőzés illetve a hamarosan hatályba lépő, tájfajták szabad termesztését "szorgalmazó” rendeletmódosítás a falusi turizmus fejlődését is szolgálja.

Ahogy Nyugat-Európában, úgy a magyar falvakban is lehetővé válik, hogy a helyben termesztett és előállított élelmiszerekkel kínálhatják meg a vendégeket a turisztikai szolgáltatók. Az elmúlt egy év igazolta, hogy a magán-, a kereskedelmi és a bérfőzés békésen megfér egymás mellett. A magyar pálinka csak úgy lehet nemzeti ital, hogy maga a nép is fogyasztja, tette hozzá az államtitkár.

– A magyar vidék egyedülálló a gyümölcsfák páratlan fajtagazdagságában nemcsak Európában, de a világban is. Mivel az utolsó órában vagyunk, elengedhetetlenül szükséges a törvény engedékenysége annak érdekében, hogy ezek régi tájfajták fennmaradjanak – hangoztatta Kovács Gyula erdész, aki lelkes elkötelezettje a tájfajta gyümölcsfák megmentésének.

– Magyarország valóban egy gyümölcsöskert volt valaha. Bereczky Máté 1800-as évek közepén írt négy kötetes munkájában még több mint 500 körte-, 400 alma- és 100-nál is több szilvafajtáról emlékezik meg – mondta el egyebek mellett Ambrus Lajos író.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy tízezerre tehető azok száma, akik éltek a szabad pálinkafőzés lehetőségével. Újságírói kérdésre válaszolva Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter elmondta, az előző kormányzatok faluellenes politikája gátat szabott a tájfajták szabad termesztésének. Ezért fordulhat elő jelenleg, hogy jeles pálinkakészítő területeken is külföldi termékek szerepelnek a kínálatban. A kormányváltással azonban újra megnyílt a lehetőség a szabad pálinkafőzésre és a tájfajták újbóli termesztésére, forgalmazására a magyar vidék felemelkedését szolgálandóan.