Archivum
90 éve őrli a búzát
"Az 1800-as évek végén Zala megyében - a megye akkori, lényegesen nagyobb területén – mintegy 200 gőz- és vízimalmot tartottak számon. 1949-es Zala megyei levéltári statisztika szerint a megye akkori területén mintegy 180 malom, a kisebbített megye területén pedig mintegy 140 malom működött." Mára csak három, a tüskeszentpéteri és a zalaapáti mellett Zalabaksán, mely az 1920-as évek elején épült, és azóta is működik, jelenleg a Magyar Malom Kft. üzemeltetésében.
A zalabaksai malom a megye harmadik műkődő malma
– Bár a Cupi patak mellette folyik, mégis a gőz erejével hajtották meg a zalabaksai malmot, melyet a hatvanas években szereltek át villanymotoros meghajtásúvá. Azóta ilyen nagyságrendű átalakítás, rekonstrukció nem történt, vagyis az akkor beépített gépekkel, berendezésekkel üzemel a zalabaksai malom jelenleg is. Az 1920-as években építtette egy magán ember, majd a szocialista időkben a Zala Megyei Malomipari Vállalat egyik malmaként működött. Ezt tanúsítják a gépeken elhelyezett feliratok, míg más emblémák a készítő budapesti gépgyár nevét tüntetik fel – osztja meg velünk ismereteit Farkas István molnár, aki maga javítja a berendezéseket.
– Éves szinten 500 tonna búzát őrölünk meg a malomban, mely öt tonna búzaliszt előállítására képes nyolc órában – veszi át a szót Nagy Borbála, a Magyar Malom Kft. kereskedelmi vezetője. – A gabona nagy részét a környékbeli mezőgazdasági vállalkozásoktól vásároljuk meg, a kenyér- és finomlisztet pedig pékségeknek értékesítjük Zala és Vas megyében. Saját laborunkban vizsgáljuk be a liszt minőségét, mérjük egyebek mellett a liszt vízfelvevő és gázmegtartó képességét és sikértartalmát. Ezeket az adatokat is fel kell tüntetni a termék minőségi bizonyítványán. Biztos piaccal rendelkezünk; az általunk előállított liszt minőségével elégedettek üzletfeleink.
A malmot egy partnerrel közösen 2008-ban vásárolta meg Borbála édesapja, Nagy László mezőgazdasági egyéni vállalkozó. Mint mondja, nagy felelősség egy malom üzemeltetése, mert legalább fél évre elegendő búzát 250 tonna kell a raktáron tartaniuk a folyamatos őrlés biztosításához. Ez pedig nem kis befektetés. De figyelembe kell venni azt is, hogy a búza felvásárlási ára, ahogy a többi szántóföldi növényé, állandóan változik, így az értékesítendő lisztté is. Nagy László 250 hektáron gazdálkodik, főleg búzát és kisebb részben takarmánykukoricát termeszt. Emellett főleg kalászos vetőmagok előállításával és kereskedelmével is foglalkozik, évente mintegy 800 tonnát értékesít. A gazdaságosság érdekében a családi vállalkozás tevékenységei egymásra épülnek, tehát saját búzáját saját malmában őrli meg, a maradék gabonát és kukoricát pedig a mangalicáival eteti fel.
A kilencven éve működő zalabaksai malom nemcsak a község, hanem Zala megye jelentős ipartörténeti emléke. Mint mondja, szívesen áll rendelkezésre azoknak, akik meg szeretnénk tekinteni. Ajánlom mindenki figyelmébe, mert látni kell azt a lebilincselő korabeli technológiát, mely során a búzából liszt készül 2012-ben is.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Teszt cikkA 3. nagy különbségű vereségKlasszissal voltak jobbak a vendégekA riválistól is kikaptakEgy idegenbeli siker születettA Zalaszentgrót az élenNB III: egy győzelem, egy vereségEredményesen szerepeltek a ZBSE sportolóiKét súlyemelő arany a masters ob-nNegyvenig jutottak -
rovatunk hírei
1000 üdvözlőlap és meghívó Verdák: Al Barátokra lel101 híres bombázóVig Balázs: A rettegő fogorvosVictoria Aveyard: Vörös királynőDanielle Steel: Tékozló fiú Almási Kitti: Bátran élni M. J. Arlidge: Ecc peccA mennyország létezikA Szent Johanna gimi 8. 1-2. - Örökké top 10
Teszt cikkEgy idegenbeli siker születettMegkezdték a kanizsai NB I-es lányok is. A Zalaszentgrót az élenNB III: egy győzelem, egy vereségKlasszissal voltak jobbak a vendégekAtlétikai hírek a szezon végén Ezúttal is biztosanNegyvenig jutottak Súlyemelő érmek az ob-kről