Egyre több Zalában is megtalálható növény kerül védett besorolásba

Június végéig még virágzik a fehér madársisak

A fehér madársisak erdőlakó, főleg hegy- és dombvidéken fordul elő. Egyre ritkábban látható, de az idei év számára kedvező, a szokásosnál több egyeddel találkozhatunk. Természetvédelmi értéke 10 ezer forint. Védett növényeknél a skála 5- 250 ezer forint közötti, míg állatok esetében jelenleg egy millió forint a legnagyobb eszmei érték. Károsítás esetén nemcsak pénzbüntetés jár, hanem akár szabadságvesztés is. De ne ezen okok riasszanak, sokkal inkább az, hogy sajnos egyre több faj kerül fel a védett és fokozottan védett, sebezhető, illetve a kihalás szélén lévő vagy már vadon ki is halt példányok közé.

Fehér madársisak

A védelem lehet területi (nemzeti park, természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet), illetve területtől független faji védelem, vagyis bárhol fordul elő az adott egyed, az védettnek minősül. Zalában több természetvédelmi terület található, például a Kis-Balaton, a Zala folyó, a Göcseji erdők, a nagykapornaki erdőrezervátum és a Csácsi arborétum. A Balatonfelvidéki Nemzeti Park egy kis szelete is a vármegyénkhez tartozik. Tájvédelmi körzetek közül legjelentősebb a Mura-menti, a Kis-Balaton és Zalavár-Vársziget. 

A faji védelem közül már a köztudatban van az 1982 óta védett erdei ciklámen (10.000 Ft), a mocsári kockásliliom (50.000 Ft), illetve a hóvirág (10.000 Ft), tőzike (5000 Ft) mely Zalában megtalálható. Az kevéssé ismert, hogy Magyarország 30 legritkább növénye közül a tornai vértő vörös könyvben szerepel, a kontinens 100 legritkább növénye között van. Ebben a 250 ezer forint eszmei értékű kategóriában Zalában előfordulhat a magyar vadkörte (Dél-Dunántúl), déli cselling (Balaton-felvidék), méhbangó (Zalai-dombvidék), magyar boglárkra (Keszthelyi-hegység), cifra kankalin (Keszthelyi-hegység), adriai sallangvirág (Keszthelyi-hegység, Zalai-dombság). 

Még néhány gondolat a megye legnagyobb fáiról. Törzs körméretük szerint csökkenő sorrendben: nyár (Vindornyalak), fűz (Surd) szelídgesztenye (Nagykutas), platán (Pölöske), kocsányos tölgy (Bak). Ezenkívül az óriásmamutfenyő (Pölöske), nagylevelű hárs (Nagygörbő), szil (Bocska), bükk (Gyenesdiás), gyertyán (Oroklán), eperfa (Borsfa), kőris (Hévíz), juhar (Mihályfa), ginkó (Keszthely). Továbbá a cseresznye (Zalaszántó), fehér akác (Szentpéterúr), vadgesztenye (Egervár), erdei fenyő (Lenti), lucfenyő (Pölöske), vadkörte (Szentpéterúr), duglászfenyő (Pölöske), berkenye (Nagyrécse), mocsári ciprus (Hévíz).

Ezen belül országos csúcstartók: az ország legnagyobb szelídgesztenyefája (Nagykutas), bár a szentgyörgyvölgyi két centiméterrel nagyobb volt, de elpusztult. Szintén a mi földünk termi a legnagyobb magyar eperfát (Borsfa), és gyertyánt (Oroklán). Országosan második legnagyobb berkenye (Nagyrécse) található vármegyénkben. A dobogóról éppen lecsúszott az országosan negyedik legnagyobb fűz (Surd) és óriásmamutfenyő (Pölöske). Az év vadvirága idén a mocsári nőszőfű szintén védett, eszmei értéke 10 ezer forint, de legközelebb a Dunántúli-középhegységben fordulhat elő. 

Kockásliliom

Még érdekesség az állatok világából, amit talán nem gondoltunk volna, hogy a sün és a vakond már 1901 óta, a fekete- és a fehér gólya pedig 1904 óta védett hazánkban. Egyébként az idei év emlőse is egy fokozottan védett faj, a magyar szöcskeegér. Ne csodálkozzunk, ha még a neve sem ismerős, olyan ritka. Eszmei értéke 1 millió forint.

Szintén ebbe a legmagasabb védettségi fokba tartozik a tavalyi év madara, a kerecsensólyom, ugyancsak 1 millió forintos értékkel. Nem lehetne ma már csúfolódni a Toldiból ismert túzokkal, mely 1971 óta védett, és szintén 1 milliós eszmei értékkel bír.