Vezető hírek

A tanévkezdésre megújult az önkormányzati konyha Nagykapornakon, egy másik pályázati támogatásból pedig utcákat aszfaltoztak le. A nyár kikapcsolódást is hozott, hagyományosan a helyi gasztronómia jegyében rendezték meg a falunapot több település részvételével, szeptember 30-ára pedig ismét szüreti vigasságra invitálják a helyieket és a környékbelieket.

Ünnepélyesen is átadták azt a felújítási beruházást, ami a nyár közepére a Zala Megyei Kormányhivatal és a Zalaegerszegi Járási Hivatal társadalombiztosítási és foglalkoztatási főosztályainak helyet adó épületben valósult meg. Ezzel befejeződött az a pályázati projekt, mely a megyében összesen tíz, közte hét zalaegerszegi kormányhivatal külső megújulását tette lehetővé.

A fogyasztói társadalomban élők szinte folyamatosan két, egymásnak ellentmondó „utasítást” kapnak a reklámipartól: vásárolj, és egyél minél többet, ugyanakkor maradj karcsú. Ezt a két dolgot elég nehéz egyszerre teljesíteni. Sőt, a vizsgálatok azt bizonyítják, hogy minél jobban le akarunk fogyni, annál kövérebbek vagyunk.

A reformáció zenéjéről tartott koncerttel egybekötött előadást a zalaegerszegi evangélikus templomban dr. Bencze Gábor, az Evangélikus Kántorképző Intézet vezetője. A programban közreműködött a Fővárosi Protestáns Kántorátus.

A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ) Zalaegerszegen tartotta XXX. országos találkozóját a közelmúltban. A módszertani gyűlés fő témája a szolidaritás többféle aspektusból volt. A rendezvényen került sor a Szabó Pál díjak átadására is.

Zalaváron azt szeretnék, hogy a község még népszerűbb legyen a hazai és külföldi vendégek előtt historikus nevezetességei miatt. Zalavár-Vársziget, a Szent István-emlékmű és emlékkápolna, a Cirill-Metód szoborpark, a Szent Adorján-bazilika, és a bencés apátság még feltárás alatt álló romjai, a Kis-Balaton ház, récéskúti bazilika az érdeklődők számára akár több napra szóló időtöltést is kínálhat.

Cserszegtomaj szép, vendégekben és jó időben gazdag nyarat tudhat maga mögött. A nagyközség külső képe, hangulata, infrastruktúrája már a 90-es évek kezdetétől nem csak hazai, hanem európai vendégeket is tömegével idecsábított.

Hamarosan újra élet költözik a néhány hónapja bezárt Taverna étterem falai közé. A vendéglátóhelyből amolyan kultúrkocsma lesz; Cserpes Attila ide költözteti ugyanis a VMK PopUp Caféjában működő vállalkozását.

Pusztamagyaródon felavatták és megáldották a két világháború helyi áldozatai előtt tisztelgő, az önkormányzat által felújított emlékművet, melyen emléktáblát helyeztek el a hortobágyi kényszermunkába elhurcoltak emlékére.

Már az öntödében van a város legújabb köztéri alkotása, mely a reformáció 500. évfordulója alkalmából Luther Mártonnak állít emléket. A szobrot október 28-án avatják fel hivatalosan, az evangélikus templom mellett kialakított kis téren.

Bérces Edit először 1987. augusztus 31-én futotta le a két megyei jogú város közötti távot, mellyel két oktatási intézményt, az akkori zalaegerszegi pénzügyi főiskolát és első munkahelyét, a nagykanizsai Batthyány-gimnáziumot kötötte össze. Minden idők legeredményesebb magyar ultramaratoni futója idén augusztus 30-án megismételte ezt, jubileumi futására tanári és sportpályafutásában szerepet játszó személyiségek kísérték el.

A hagyományokhoz híven az Ady-iskola galériájában került sor a Fischer-ösztöndíj legutóbbi nyerteseinek beszámoló kiállítására. Az ösztöndíjat Fischer György szobrászművész (az iskola egykori tanára) halálát követően hívta életre a művész családja, valamint a ZAZEE Kulturális Egyesület, hogy érettségizett pályakezdő, vagy már felsőoktatásban részt vevő alkotóknak nyújthassanak anyagi támogatást.

Kerekesszékkel élők számára kifejlesztett speciális kerékpárt, úgynevezett handbike-ot kapott ajándékba Török Róbert, aki a Restart Fesztiválon – és más alkalmakkor is – bizonyította, hogy mozgáskorlátozottként is lehet sportosan élni, és eredményeket elérni.

Castrum Kemend néven 1370-ben említették először oklevelekben Kemend várát, amit 1664-ben égetett fel a Bécs felé vonuló hatalmas török sereg. Az egykor álló vár emlékére 1947-ben emeltek először fakeresztet, amely évtizedekig bírta az időjárás viszontagságait. Idén Kemendollár önkormányzata és a Pókaszepetki Egyházközség új fakeresztet állíttatott, amit a közelmúltban szenteltek fel a vár és a település védelmezői tiszteletére.

Hogyan lehet stilizált bábokkal maximálisan kifejezni az érzelmeket? És mi lehet az ellenpontja egy sötét, nyomasztó mesének? Gyorsan el is árulom: egy mindig világító és sokat fecsegő szentjánosbogár.

A Kertvárosi Vigasságok rendezvényen mutatkozott be a közelmúltban alakult Zala Múltja Hagyományőrző Egyesület. Az Apáczai Csere János Művelődési Központ udvarán megrendezésre kerülő családi hétvégén több tucat korabeli használati tárgyat nézhettek meg az érdeklődők.

Négy szervezet soron következő programjairól tartottak sajtótájékoztatót a Civil Házban. A Tiszta Forrás Egyesület, a Zalaegerszegi Női Szalon, a Zalaegerszeg Barátai Egyesület és a Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület őszi-téli rendezvényeit Balaicz Zoltánné, Bognárné Bengő Hajnalka és Czotter Csabáné ismertette.

Kevésen múlott, hogy nem a Balaton színház földszinti színháztermében kellett megtartani Cséby Géza író, költő irodalomtörténész, műfordító, helytörténet- és irodalomkutató, szerkesztő „A Keszthelyi Helikon” címmel írt könyvének szeptember közepén tartott bemutatóját.

Mai divatos szóhasználattal élve egyfajta városmarketing-tevékenységet folytatott a hatvanas-hetvenes években Keresztury Dezső Zalaegerszeg érdekében, hiszen ahol csak tehette, pozitív színben tüntette fel szülővárosát. Nemcsak könyvekhez írt előszót, de ő volt a szerzője a városról készült korabeli dokumentumfilm szövegének is.

A Budapesti Gazdasági Egyetem zalaegerszegi gazdálkodás kara 47. tanévét kezdte meg. A mai tanévnyitó ünnepségen köszöntötték az elsős hallgatókat, valamint felavatták a vállalati együttműködés jegyében kialakított Pick to light logisztikai labort.