Húsvét: termékenységkultusz és keresztény ünnep

De a locsolás az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal is kapcsolatban van, ugyanakkor a vízzel való "meghintés" utal a keresztség felvételére is. A Wikipédia szerint a szokás arra a legendára is visszavezethető, amikor locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat, illetve vízzel öntötték le a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat.

A lányok, nők húsvéti locsolása ma már nem vízzel, hanem kölnivel vagy parfümmel történik. Ahol még ápolják a hagyományát, ott a locsolóverseket humoros formában adják elő a fiúk. A locsolásért cserébe még ma is szokás festett tojásokat ajándékozni, de a húsvéthétfőn a locsolók gyakran kapnak édességet, csokitojást vagy pénzt is.

A húsvét elengedhetetlen része a sonka és a tojásfestés. Utóbbi több kultúrában is elterjedt hagyomány. A tojás, mint a termékenység és az új élet szimbóluma, már a pogány idők óta fontos szerepet játszik a tavaszi ünnepkörökben. A keresztény hagyományokhoz kapcsolódóan a húsvéti tojás Jézus Krisztus feltámadását is szimbolizálja.

A tojásfestési technikák és minták változatosak, és regionális sajátosságokat is magukban foglalhatnak. Magyarországon a legelterjedtebb tojásfestési módszerek közé tartozik a hagyományos festés, amikor a tojásokat természetes anyagokkal, például növényi kivonatokkal (pl. vöröshagyma héja, fűszernövények) festik meg. Gyakori a viasszal való díszítés, amikor viasszal mintákat rajzolnak (írnak) a tojásra, majd ezt követően festik be a tojást. Napjainkban azonban már számos modern eljárást, színezést és díszítést is alkalmaznak. A tojásfestésre sok családban közös programként, az ünnepi készülődés szerves részeként tekintenek.

Minden kedves olvasónknak boldog húsvéti ünnepeket kívánunk!