Vezető hírek
Velocipéd és robogó gyertyafényben
A közlekedésről szólt a múzeumi séta
Öt műtárgyon keresztül ismerhették meg a látogatók a római időktől kezdve egészen a 20. század közepéig a közlekedés néhány jellegzetes eszközét, vagy azok városi elterjedésének történetét. Dr. Kostyál László múzeumigazgató Németh János keramikusművész állandó kiállításában az alkotó egyik kevéssé ismert, Kaposváron található domborművéről beszélt. A Közlekedés című reliefet kivetítőn láthatta csak a közönség.
Németh János domborműve Kaposváron látható
Az 1983-ban készült, és a somogyi megyeszékhely autóbuszállomásán található alkotás érdekessége az, hogy idegen Németh János tematikai világától, hiszen nem a népművészet szimbólumaiból merített ábrázolásokról, vagy emberekről, állatokról van szó, hanem a modern kor eszközeiről. A keramikusművész munkásságában amúgy is ritkán lelhetők fel közlekedési eszközök. Ha mégis, az általában hajó (mely többnyire mitológiai jelentéssel bír), esetleg ló és szekér jöhet még szóba. A kaposvári domborművön viszont tőle szokatlan módon repülő, mozdony, sőt tejeasutó is megfigyelhető.
Borbély György és a velocipéd is szóba került a sétán
A római kor közlekedésébe Németh Roland régész avatta be a hallgatóságot; a Zalalövőn (Salla) is áthaladó Borostyánkő-úttal kapcsolatban mesélt érdekességeket. Például, hogy ez az úthálózat mind a hadsereg, mind pedig a kereskedelem szempontjából nagyon fontos volt. Így nem csoda, hogy az út mentén jelentős csomópontok (városok) jöttek létre.
A múzeumi kerengés az Elődeink élete várostörténeti kiállítás termeiben folytatódott, ahol előbb Erős Krisztina történész mesélt Zalaegerszeg vasúttörténetéről. Vagyis arról a jelképes kapavágásról, mely megalapozta a város vasúti összeköttetését az Ukk-Csáktornya vonallal. A bemutatott tárgy is az az ezüstözött, alpakka kapa volt, mellyel 1889 szeptemberében Bocsári Svastits Jenő alispán jelképesen elindította – mai szóhasználattal élve – a projektet.
A Mátra motorról Megyeri Anna mesélt
Béres Katalin történész-főmuzeológus a mai kerékpárok elődjéről, vagy is a velocipédről beszélt, mégpedig a város egyik híres figurájának, Borbély György tanár-múzeumalapítónak a sportsikerei apropóján. Borbély tanári, újságírói pályafutása és számos más közéleti elfoglaltsága mellett lelkes kerékpáros volt. Egyszer több ezer kilométeres utat (napi átlag 100 kilométert ment társaival) tett meg Párizsig velocipéden. Ami a 19-20. század fordulójának útviszonyait tekintve nem kis teljesítmény. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy az Alpokon is át kellett kelniük, ráadásul „polgári” öltözetben.
A harmadik gyertyafényes kerengő a motorizációval zárult. Megyeri Anna történész a kiállítótérben látható Mátra kismotorkerékpárról, valamint a zalaegerszegi bérautózás történetéről szólt. Az autózás a 20. század elején még nem volt elterjedt, főleg a gazdag birtokosok és a vármegyei tisztviselők engedhették meg magunknak, hogy autót és sofőrt tartsanak. Zalaegerszegen a ’20-as években tizennégy bérautó állt szolgálatban. A motorizáció aztán a következő években, évtizedekben egyre inkább elterjedt az országban, és a vidéki városokban is.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Teszt cikkA 3. nagy különbségű vereségKlasszissal voltak jobbak a vendégekA riválistól is kikaptakEgy idegenbeli siker születettA Zalaszentgrót az élenNB III: egy győzelem, egy vereségEredményesen szerepeltek a ZBSE sportolóiKét súlyemelő arany a masters ob-nNegyvenig jutottak -
rovatunk hírei
Köszöntötték az 500 ezredik ügyfeletA járműipari tesztpálya óriási lehetőségMariska udvar és Tájház Háromcsillagos balatoni strandok ZalábanElismerés, hála és köszönetSötétedés után a múzeumbanLenti Nyári EstékÖnkéntes egyetemisták érkeztek Amerikából Sportpálya és közösségi kert KispálibanMercedes G találkozó Gyenesdiáson top 10