Vezető hírek
Konferencia a zalaegerszegi iskolák történetéről
Iskolaalapítási kísérletek, eminens tanulók, diákcsínyek
Az eddig feltárt dokumentumok, levéltári források alapján megelevenedtek tanulói életutak, tanfelügyelői munkák és néhány iskolaigazgató életpályája. De a zalaegerszegi felsőoktatás (pénzügyi- és számviteli, majd egészségügyi főiskola) életre hívásának 1960-as évekbeli kísérletéről, majd sikeréről is szó esett.
A konferencia előadói
A konferencia elején dr. Káli Csaba levéltárigazgató elmondta: évtizedes hagyomány, hogy a város napjához (május 13.) kapcsolódóan a levéltár tudományos ülést szervez Zalaegerszeg történetének egy-egy szegmenséről. Most az iskolatörténet kerül fókuszba. Az oktatás színvonala túlmutat önmagán, hiszen az iskolák szellemi műhelyek és komoly társadalomformáló szerepük van. Ezt elődeink is tudták, így nem véletlen, hogy a város sokszor erején felül is törekedett arra, hogy iskolákat hozzon létre. Persze ezek a kezdeményezések elsőre nem mindig voltak sikeresek.
A volt polgári lányiskola (ma Ady-iskola). Felvételünk az Ady-iskola 150. évfordulójára rendezett kiállításon készült
1859 előtt nem sikerült gimnáziumot alapítani
Az eseményen köszöntőt mondott Balaicz Zoltán polgármester, felhívva a figyelmet a helytörténeti kutatások fontosságára és a város legrégebb óta működő oktatási intézményeinek értékeire. A konferencián Kiss Gábor főkönyvtáros elnökölt, egyúttal az egyik előadó is volt: Zalaegerszeg dualizmus kori középfokú oktatásának megteremtéséről és Udvardy Ignác igazgató életútjáról beszélt.
A történeti kronológiánál maradva, a reformkori gimnáziumalapítási kísérletekről Molnár András, a levéltár igazgatóhelyettese szólt. Mint mondta, hiába voltak kezdeményezések, az 1848 előtti időszakban nem volt a városnak és a vármegyének kellő fedezete ahhoz, hogy gimnázium létesüljön Zalaegerszegen. Hiányzott továbbá a szélesebb körű társadalmi támogatottság is.
Illusztráció (Felvételünk az Ady-iskola 150. évfordulójára rendezett kiállításon készült)
Dr. Kulcsár Bálint főlevéltáros a helyi „nemzeti oskola” 1821-es tanulóit vette górcső alá, egy a Zalaegerszeg régi levéltárában fennmaradt korabeli értesítő alapján. A nemzeti iskola a magyar nyelvű elemi oktatást jelentette. Nemcsak a városban élő polgárok, hanem a környékbeli gazdálkodók is igyekeztek beíratni ide gyermekeiket. Beszélt arról is, hogy akkoriban más volt az osztályozás: voltak jeleskedők (eminensek) és úgynevezett rendbeliek első- és másodfokú minősítéssel, akik jobban vagy kevésbé jól feleltek meg a követelményeknek.
A konferencián előadást tartott Czigány László, az Ady-iskola igazgatója, aki a zalaegerszegi polgári leányiskola történetét elevenítette fel, hiszen az a mai „Ady” régi épületszárnyában működött. Dr. Gyimesi Endre, a levéltár címzetes igazgatója két 19. századi tanfelügyelő – Krób Pál és dr. Ruzsicska Kálmán – pályájáról beszélt. Szabóné Simon Beáta levéltári főkönyvtáros pedig a zalaegerszegi iparos tanonciskola múltját tárta a hallgatóság elé.
Számvitelisek ismerkednek a számítógéppel a 80-as években (Részlet Káli Csaba előadásából)
Csak gimnáziumban lehetett érettségizni, polgári iskolában nem
Dr. Paksy Zoltán főlevéltáros az 1895-ben alapított zalaegerszegi főgimnázium első évtizedeinek diákjait kutatja, nemcsak történeti, hanem szociológiai értelemben is. Vizsgálva a tanulók családi hátterét, származását, vallását, anyagi helyzetét és tanulmányi eredményeiket is. Többek között elmondta, sokan még ma sem tudják, hogy a gimnáziumok és a polgári iskolák között az volt a különbség, hogy kizárólag a gimnáziumokban (és reáliskolákban) lehetett érettségi vizsgát tenni, ami kellett az azt követő egyetemi tanulmányokhoz. A polgári iskolák célja ezzel szemben az volt, hogy a tanulók általános műveltséget szerezzenek, ez sok munkahelyen alapkövetelmény volt. A gimnáziumok tehát abban a korban elitképzők voltak, bár nem feltétlenül tette le mindenki az érettségi vizsgát. Ennek hiányában egyetemre ugyan nem tudott továbbmenni a diák, ám mégis elismerték a gimnáziumi tanulmányait, amivel jobb munkahelyhez juthatott.
A konferencián a korabeli diákcsínyekről, botrányokról és fegyelmi ügyekről (erkölcstelen magaviselet, italozás, dohányzás, puskázás, pimaszkodás, hamisítás, szerelmi botrány) Bekő Tamás levéltáros beszélt. Káli Csaba pedig a város szocialista kori felsőoktatásának történetét ismertette. A főiskola alapításának 1960-as évekbeli kísérletétől kezdve, a pénzügyi és számviteli, majd az egészségügyi főiskola létesítéséig.
Az iskolatörténeti konferencia előadásai a tervek szerint jövőre könyv formájában is megjelennek, mégpedig a Zalaegerszegi Füzetek sorozat következő részeként.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Teszt cikkA 3. nagy különbségű vereségKlasszissal voltak jobbak a vendégekA riválistól is kikaptakEgy idegenbeli siker születettA Zalaszentgrót az élenNB III: egy győzelem, egy vereségEredményesen szerepeltek a ZBSE sportolóiKét súlyemelő arany a masters ob-nNegyvenig jutottak -
rovatunk hírei
Dombérozzunk a Piacon!//IX. Göcseji DombérozóKutyás délelőtt a KutyAngyalokkalHarcsa Veronika, Gyémánt Bálint duó/KeszthelyFest 2025Krimi a javából - interaktív nyomozós városnéző sétaHrutka Róbert: Láthatatlan szépségLaZala 24 órás jótékonysági futás a Koraszülöttmentő és Gyermekintenzív Alapítvány javáraKözösségi Szőttes KonferenciaBagolytúra Hagyárosbörönd 2025Múzeumok éjszakája a könyvtárbanSzubjektív tárlatvezetés dr. Káli Csabával - Így éltünk a 80-as években top 10