Archivum
Hanti kemence épült a skanzenben
Megújult a skanzen Finnugor Néprajzi Parkjában a hanti-manysi szálláshelyet bemutató rész kemencéje. Az újjáépítést szakavatott kezek végezték. A megyei önkormányzat és a Göcseji Múzeum meghívására érkezett Szurgutból Valentyina Kocsetigova, a Torum Maa Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatója, Zoja Lozjamova a népművészet mestere és Szergej Grigorjev, akik a hanti hagyományok őrzésében és terjesztésében jeleskednek.
Kemence és sütés-főzés hanti módra
Augusztus 20-án, a skanzenben nemcsak a tajgán túliak életmódjáról, hanem a hagyományos étkekből is ízelítőt adnak. Ez utóbbi szó szerint értendő, ugyanis az új kemencét ekkor avatják fel kenyérsütéssel. De nemzeti fő ételük, a hal sem marad el a tálakról, halas pite és halászlé várja a betérőket.
A kemenceépítés azonban már a napokban elkezdődött. Ugyan az agyagból, szénából, fából való alkalmatosság néhány óra alatt elkészíthető, a kiszáradáshoz néhány nap szükségeltetik. A kemenceépítés tipikus női munka- tudtuk meg. Mérete függ a családtagok számától. Hordozható változata is létezik, mivel az alapanyag, az agyag nagy kincs a tajgákon. A vastag gerendákon álló alapzat összeállítása a férfiak dolga. A sütő alkalmatosság építése jó befektetés, ugyanis évekig lehet használni, annak ellenére, hogy arrafelé a téli mínusz 40 fok a jellemző és a szálláshelyeken élők heti három alkalommal is sütnek kenyeret. Búzát nem termesztenek, hanem rozsból vagy árpából készül a vekni (Zalaegerszegen búzakenyér készül majd). Bár korábban kovásszal dolgoztak, ma már ők is inkább az élesztőt választják a sütéshez. A fiatalok közül sokan városokba mennek, de akik a szálláshelyeken maradnak, a hagyományos életformát éltetik. (Egy szálláshelyen egy család él, és 30-50 kilométert kell gyalogolni a szomszédokig.)
Az étkeik sorából kiemelkedi a hal, és a rénszarvas hús (ezeket sütve, főzve és nyersen fogyasztják), illetve a bogyós gyümölcsök, köztük az áfonya. Egyik nagyon ízletes ételük kora tavasszal készül, amikor is a vonuló vadkacsákból ejtett zsákmányt tálalják fel. A természettel teljes harmóniában él a népcsoport, mint mondják nem szakítanak le egyetlen gyümölcsöt sem feleslegesen; varsáik átengedik a kishalakat.
A kemencekészítéshez is úgy veselkedtek neki, hogy közölték: köszönik semmire nincs szükségük. Majd rövid gyűjtögetés után együtt voltak az alapanyagok. A munka menetét dokumentálták és bárkinek szívesen továbbadják a technikát, aki családi házánál, vagy telkén szeretne egy búbos kemencét hirtelen felépíteni. Nem titkosak a hagyományos ételek receptjei sem, ezt is szívesen megosztják az érdeklődőkkel, hiszen küldetésüknek érzik, hogy fennmaradjon az ősi kultúra minél több eleme. Augusztus 20-án így mindenképpen érdemes lesz kilátogatni a Göcseji Falumúzeumba.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Teszt cikkA 3. nagy különbségű vereségKlasszissal voltak jobbak a vendégekA riválistól is kikaptakEgy idegenbeli siker születettA Zalaszentgrót az élenNB III: egy győzelem, egy vereségEredményesen szerepeltek a ZBSE sportolóiKét súlyemelő arany a masters ob-nNegyvenig jutottak -
rovatunk hírei
Kilencedik alkalommal szervezik meg a Göcseji DombérozótA 80-as évek átmenet az analóg és a digitális kor közöttEgyre több gyerek küzd beszédfejlődési zavarralBezárt a Club PopUp Underground, kiárusították a készletetIvóvízvezeték-rekonstrukció és útfelújítás a Landorhegy egyik legforgalmasabb csomópontjábanVilágzene, jazz, népzene és mindezek fúziója az idei Fatemplom FesztiválonLemezfelvétel a Göcseji Falumúzeum Klügel-orgonáján Harmincöt évvel ezelőtt térhettek vissza a ferencesek zalaegerszegi kolostorukbaBalatongyörökön gazdag és változatos program várja a vendégeketMackópszichológia: miért vonzódunk a játékmacikhoz? top 10