Barátok közt Gébárton

                                                                  Újkőkortól a fürdőhelyig

A múltról nemcsak az ásatások, hanem bizonyos településen belüli dűlő-és utcanevek is mesélnek. Ezek közül idézett fel egy csokorra valót az előadó, kitérve a korábbi települések helyére utaló templomok és temetők létére, elhelyezkedésére. A homályos részek mellett vannak pontos adatok is. Így Gébárt első említése korábbi, mint a megyeszékhelyé, 1211-ből való. Akkor Zalavárhoz tartozott a település, nevét valószínűleg egy Gebhart nevű (ma is gyakori német név) tulajdonosról kapta. Akkoriban sok német ajkú települt Magyarországra Gertrúd királynő udvartartásával együtt. A német telepesek feltűnésére utal például a korábban itt létező Németfalu, mely mára eltűnt. De akár a Vizsla-parknál található Vizsla-patak neve is német eredetűnek gondolható, mondta Németh József.

Gébárton találtak újkőkori leleteket, de nagy település feltételezhetően nem volt itt. Kőszerszámokat és élelemtermelő életmódra utaló maradványokat tárták itt fel az 1990-es években. Ezek közül néhány a Göcseji Múzeumban megtalálható.

A település mai arculatát az 1960-as években jellemző fürdőhely kialakító tevékenység határozta meg. A közeli Szent Márton és a Ságodi patak kínált erre megfelelő lehetőséget. Az elhanyagolt legelő helyére a szép tavat 1967-68-ban tervezték Kustos Lajos, akkori tanácselnök szorgalmazására. A kialakításban a jelentős társadalmi munka is megemlítendő. 1979. augusztusában avatták a jóléti víztározót, mely kettős funkciójának megfelelően a horgászokat és a strandolókat egyaránt szolgálja.
A ismeretterjesztő beszélgetésnek helyt adó kézművesház pedig 1982 óta várja a népművészet elkötelezettjeit, mestereit.