A vidéki sajtóviszonyokról

                                         Gyutai: a megyei lapok véleménymonopóliumot képviselnek

Mint beszéde elején megjegyezte: elég sajátos médiaszerkezet alakult ki a vidéki pártnapilapok privatizációját követően. Ezek a lapok az országban három-négy nagy külföldi tulajdonú médiavállalat kezébe kerültek. Egy cég általában több megyei lapot is tart fenn, amelyek központi szerkesztőségeket működtetnek, amelyek feladata általában nagy: országos és nemzeti eseményekről való tájékoztatás, és emellett fókuszálnak a helyi eseményekre – nagyon helyesen – hiszen a helyi olvasót elsősorban a helyi hírek érdeklik, ezzel lehet eladni a lapot.

- Ezekben a megyei lapokban kétségtelenül érvényesül a sajtószabadság, minden megjelenhet, amit megírnak. A megyei lapok piacán azonban nincs verseny, hiszen általában csak egy napilap szolgálja ki az olvasót. Míg 1945 előtt négy-öt napilap is megjelent a legtöbb nagyobb vidéki városban, így városomban Zalaegerszegen is, addig most csak egy napilap van. Ez várhatóan a jövőben sem fog változni, hiszen új megyei vagy régiós lapok indításához sok pénz, nagy tőke szükséges, és ha ezek rendelkezésre is állnak, akkor is kérdéses a vállalkozások sikere – fogalmazott Gyutai Csaba.
Tehát a mai helyzetben is minden megjelenhet, amit megírnak, de csak az. A legtöbb vidéki család csak egy lapot járat, aminek okait a megszokásban és az anyagi lehetőségek csökkenésében kereshetjük. Az általában csökkenő példányszámú napilapok kétségtelenül véleménymonopóliumot is képviselnek. Ezért különös jelentőségű, hogy a tájékoztatási kötelezettség hogyan is érvényesül? – tette fel a kérdést a politikus.

- Ha csak a közelmúlt két országos és nemzeti jelentőségű eseményére, a kormány 29 pontos gazdasági akciótervére vagy a kettős állampolgárságot lehetővé tevő törvényre gondolunk, akkor érdekes olvasmány lenne egy olyan elemzés, amely vizsgálná ezeknek a nemzeti ügyeknek a megjelenését a megyei sajtóban.

A megyei lapok véleménymonopóliuma azonban töredezik – folytatta Gyutai Csaba. – hiszen a nagyobb településeken általában önkormányzati fenntartásban működik helyi televízió, vannak heti vagy más időszaki periodikák, nem beszélve a színesedő internetes oldalak, portálok és a helyi rádiók világáról. Ezek elsősorban a helyi eseményekre koncentrálnak, de részlegesen foglalkoznak országos jelentőségű eseményekkel is.

A felszólaló megjegyezte: jónak tartja, hogy a törvényjavaslat erre a médiapalettára is kiterjed. Itt különös a felelősségük az önkormányzatoknak, amelyek számára az önkormányzati törvény kifejezetten elő is irja a saját döntéseik nyilvánosságának biztosítását.