Archivum
Húsz év a kisfalvak életében
A magyarországi vidék múltjáról, jelenéről, társadalom- és gazdaságfejlesztésének irányairól esett szó a Zalai Falvakért Egyesület 36. alkalommal megrendezett területfejlesztési műhelyén. Az egyesület jövő év februárjában ünnepli fennállásának huszadik életévét. A közelgő jubileum ünnepi hangulatot kölcsönzött a rendezvénynek, melyen elismert szakemberek elemezték az elmúlt 20 év falvakat érintő történéseit, de megosztották véleményüket a hallgatósággal a kistelepülések jövőjével kapcsolatban is.
Zalai Falvakért Egyesület
– Tanultunk, növekedtünk, hálózatokat és modellprogramokat valósítottunk meg, képeztünk és munkahelyeket teremtettünk, együttműködtünk más vidékfejlesztőkkel – foglalta össze röviden a zalai falvak érdekében végzett immár húszéves tevékenységüket Guitprechtné Molnár Erzsébet. – A Zalai Falvakért Egyesület elnöke elmondta, 1990. február 2-án 34 taggal – nagyobbrészt önkormányzatokkal – alakult meg az egyesület, melynek jelenleg 181 – közte 151 önkormányzat – tagja van.
A területfejlesztési és vidékfejlesztési politika között vont párhuzamot előadásában dr. Rechnitzer János. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nyugat-magyarországi tudományos intézetének vezetője úgy fogalmazott, bár a két irányzat különbőzik egymástól, mégis hasonló követendő értékrendet kelljen, hogy képviseljen a falvak fennmaradása érdekében. Az agrárpolitika meghatározó a vidék életének alakulásában, de nem az egyedüli, amire építeni kell fejlesztése érdekében, hangsúlyozta.

Nem a rendszerváltáskor, hanem már korábban kezdődtek a gondok, melyek a vidék természeti és gazdasági erőforrásainak elhasználódásához vezettek, hangoztatta dr. Kulcsár László. A Nyugat-magyarországi Egyetem szakfelelős vezetője szerint a közösségi alapú gazdasági és kulturális fejlesztés, az épített örökség és a táj védelmét célzó intézkedések együttesen szolgálhatják a vidék értékeinek fennmaradását.
A 90-es éveket követően az állami szerepvállalás visszahúzódása hátrányosan érintette a falvakat, amelyek egyre kevesebb szolgáltatást tudtak csak fenntartani. Az önkormányzatisággal ugyan önállóságot kaptak, amivel viszont nem tudtak boldogulni a fogyatkozó finanszírozás miatt, fejtette ki dr. G. Fekete Éva, a Miskolci Egyetem docense, az MTA kutatója. Úgy vélte, a foglalkoztatást és a közszolgáltatásokat érintő térségi integráció hozzájárulhat a vidék társadalmi és gazdasági fellendüléséhez, egyúttal biztosabb jövőképet adhat a falvakon élőknek.
A rendezvényen bejelentették, a Zalai Falvakért Egyesület megalakulásának 20. évfordulója alkalmából a Zalai Falvakért Díj alapítását és adományozását határozta el. A megyei települések érdekében végzett kiemelkedő tevékenység miatt minden évben egy magánszemély és egy szervezet vagy közösség részesülhet a díjban, melyeket első alkalommal 2010. február 2-án, a jubileumi közgyűlésükön adnak át.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Teszt cikkA 3. nagy különbségű vereségKlasszissal voltak jobbak a vendégekA riválistól is kikaptakEgy idegenbeli siker születettA Zalaszentgrót az élenNB III: egy győzelem, egy vereségEredményesen szerepeltek a ZBSE sportolóiKét súlyemelő arany a masters ob-nNegyvenig jutottak -
rovatunk hírei
Tavat kerülő vesebetegekSzületés heteAlsópáhoki nőnapi köszöntőSzőlőskertek védelmérőlA gyermekkori túlsúlyrólHúshagyókeddi fánkpartiÖrömmel rúgták a labdátAkarattal és felelősséggelÉvindító egészségnapVegyük kezünkbe sorsunkat! top 10