Rekord vagy csalódás lesz

....a zalai szemes kukorica ez évi eredménye?

Az eredményes kukoricatermesztésnek fontos eleme a korai vetés. A 2010. évi tavaszi időjárás a sok csapadék (megyei átlagban, áprilisban közel 70 mm, májusban 120 mm) és a belvíz miatt nagyon szélsőséges volt, sokan csak később, május közepéig tudtak elvetni. A korábbi évekhez képest ez 2-3 hetes késést jelent.

A vetés után, egészen a 6-8 leveles állapotig a napi középhőmérséklet az átlagosnál 4-5 fokkal alacsonyabb volt, emiatt a kukorica vontatottan kelt, és ez több helyen a vegetatív fejlődésben meg is mutatkozott.

A gyomnövények fejlődése intenzívebb volt. A folyamatos esőzések, a felázott talaj miatt megkésett időpontokban végzett állomány gyomirtások sok esetben nem lettek eredményesek, ezért további védekezéseket igényelt az állomány.
Ez évben a kukorica vegyszeres gyomirtása sok kérdést vetett fel, a technológiák eltolódtak a posztemergens állománykezelések felé. A kedvezőtlen időjárás miatt nehéz volt az ideális gyomfejlettségi állapotot megtalálni a kezelések időzítésével. A gyomok vitalitása is különbözőséget mutatott, előre törtek a mélyről gyökerező kétszikűek, például acat, szulák stb. valamint az egyszikű gyomok, például muharfélék.

A Baki Agrocentrum növénytermesztési szakemberei azért, hogy, megfelelő gyomirtási technológiát tudjanak javasolni termelő partnereiknek, az év során rendszeresen szemlézték a kukorica táblákat. A szemlék során bebizonyosodott, hogy a preemergens és posztemergens kezelések együttes alkalmazása szükséges. Ez ugyan emelte a költségeket, viszont megszüntette a gyomok tápanyag, fény és nedvesség elvonását, amelynek következtében a kultúrnövény intenzívebben tudott fejlődni.

Új problémaként jelentkezett Zala megye déli részén a mandulapalka nevű gyomnövény megjelenése. Jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő technológia a kifejlett növény irtására, ezért további előretörése várható. Ezen gyomirtási probléma megoldása újabb feladatok elé állítja a növényvédelmi szakembereket.

A kukoricabogár és lárvájának idei kártétele a kultúrákban mérsékelt károkat okozott, ennek oka:
– a termelők csökkentették a monokultúrás termesztést
– nagyobb arányban használtak speciális rovarölőszerrel csávázott vetőmagokat
– talajfertőtlenítést alkalmaztak.

Így is a kukoricabogár kártétele a területek mintegy 20 százalékát érintette, de a megfelelő időben történő beavatkozás (helikopteres permetezés, illetve szántóföldi védekezés) csökkentette a károkat. A fajták állóképességében és molyrezisztenciájában is volt különbség, mondhatjuk, hogy ez az év egy igazán „molyos” év volt. Mivel a Baki Agrocentrum integrátorként több száz termelővel van napi kapcsolatban, a kártevők felbukkanásának hírére folyamatosan tájékoztatta termelő partnereit, így lehetőségük volt a jelentősebb terméskiesés megelőzésére.

Mivel sosem lehet előre teljes pontossággal prognosztizálni, hogy milyen növényvédő szereket kell használni az év során, az idei év hektikus időjárása miatt alkalmazkodva a viszonyokhoz, a Baki Agrocentrum több esetben lehetőséget biztosított a termelők által előre megrendelt szerek módosítására illetve a cseréjére is.

A Baki Agrocentrum szokásos kukorica fajtakísérletében azt tapasztalta 49 különböző fajta vonatkozásában, hogy a 2-3 héttel kitolódott tenyészidő miatt 4–7 százalékkal voltak magasabbak a betakarításkori szemnedvességek, mint a korábbi években. Jelentőseb volt a molykártétel is, a sok csapadék miatt pedig megjelent a fuzárium a csővégeken. A tenyészidő hossza megmutatkozott a szem nedvességtartalmában, viszont a vízleadás dinamikája egyértelműen fajtajelleg. Az újabb hibridek jobban leadják a vizet, tükrözve a nemesítés ez irányú eredményességét.

A betakarítási idők kitolódásával fokozottabban számíthatunk minőségromlásra, a nedves körülmények kedveznek a cső fuzárium fellépésének. Ez a veszély gyakrabban lép fel a felfele álló csőtípusú hibrideknél, továbbá folyamatosan nő a vadkár, illetve a molyfertőzés miatt eltörik a szár, így a cső a földre kerül. Tehát célszerű a betakarítást minél jobban felgyorsítani, még az 1–2 százalékos víztartalom okozta költségnövekedés ellenére is.

Idei kukorica-értékesítésről röviden

A 2010-es termésű kukorica értékesítését a termelők már vetéskor elkezdték, mivel idén áprilisban és májusban a tavalyi 27–28.000 Ft-os átlag értékesítési árat meghaladó 30.000 Ft/to körüli árakon lehetett kötni az új kukoricát. A kalászosok aratásától kezdődően azonban elszabadult a piac, a nagy búzatermelő országokban az áruhiánnyal kapcsolatban megjelent hírek hatására a búza ára drasztikusan elkezdett emelkedni és ez magával húzta a kukorica piacot is.
A búzahiánnyal kapcsolatos hírek jelentős teret biztosítottak a világ nagy árutőzsdéin jelen lévő pénzügyi befektetőknek, akik tovább gerjesztették az áremelkedést, ezzel jelentősen befolyásolva a magyar szabad piaci árakat is. Az árupiacok szárnyalásának köszönhetően ma a kukorica piaci ára 46-47 ezer forint körül alakul tonnánként, így a termelők a le nem kötött mennyiségeket magas áron tudják értékesíteni.