Növelni a foglalkoztatottak számát

A válság nem csak a hátrányos helyzetűeket érinti

– A foglalkoztatásban a TÁMOP Operatív Program jelenti azt a segítséget, amit az Európai Unió ad. Ennek keretében a munkaügyi szervezetekhez forrást juttatnak el, amelynek segítségével az európai foglalkoztatási stratégiát kell megvalósítani. Ez egyforma célkitűzéseket jelent az európai országokban és hasonló nagyságrendű a pénzek eljuttatása is. A források segítségével három program működik, közülük az 1.1.2. kódjelű (a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért) már 2007 őszétől – mondja Kiss Ambrus.

– Az európai foglalkoztatási stratégia azt mondja, hogy a foglalkoztatási szintet emelni kell, a követelmény 70 százalék, de hozzáteszem, az európai átlag sem éri még el ezt a számot.
A program célja a hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerőpiacra való belépésének segítése, személyre szabott, a helyi igényekhez és lehetőségekhez igazodó támogatásokkal.

– A hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatásához külön támogatást adnak. Ide tartoznak a pályakezdők, az ötven év felettiek, a gyesről, gyedről, beteggondozásról a munkaerőpiacra visszatérők, valamint az alacsony iskolai végzettségűek.  Valóban ebben a célcsoportban kritikus, vagyis nagyon alacsony a foglalkoztatás – folytatja Kiss Ambrus.

Hozzáteszi: a megváltozott munkaképességűekre vonatkozó (TÁMOP 1.1.1) kétszer kétéves programot már teljesítették. Sőt, túlteljesítették, hiszen négyezer ember helyett 4953 főt vontak be a programba. A képzésen pedig (a cél 2494 ember bevonása volt) 2895-en vettek részt. Elhelyezkedési támogatást (bértámogatást) is adnak.

– Azért sikerült három év alatt teljesíteni a négyéves tervet, mert a gazdasági világválság a foglalkoztatást is hátrányosan érintette és az Európai Unió 2009 májusában úgy döntött, hogy ezeket a TÁMOP forrásokat a válság kezelésére kell fordítani. Az előbb felsorolt hátrányos helyzetűek célcsoportját kiegészítettük a válság miatt munkahelyüket elveszített emberek célcsoportjával.

Ugyanis a válság nem csak a hátrányos helyzetben lévőket fosztotta meg a munkájuktól, hanem az úgynevezett „versenyképes“ embereket is. Olyanokat, akiknek a foglalkoztatása rendben volt, de a gazdasági válság miatt ma már nincs munkája, viszont a munkaerőpiacnak szüksége lenne rá.

A nyugat-dunántúli régióban a foglalkoztatottak negyven százaléka a feldolgozóiparban dolgozott a válság előtt, ez a szám most 25 százalék alatt van. Csökkent az ipari foglalkoztatás annak ellenére, hogy körülbelül annyi munkahelyet sikerült megőrizni, mint amennyi megszűnt – teszi hozzá.    

Hogy a foglalkoztatást még jobban tudják kezelni, a TÁMOP 1.1.2 harmadik ütemének előrehozatalán dolgozunk, erről már kormánydöntés van, a piac pedig várja már ezeket a forrásokat. Ugyanis újabb kétezer ember számára nyílik lehetőség, indulhatna a képzési akció.

Kiss Ambrus azt mondja, az a legnagyobb gond, hogy Magyarországon a 16–64 év közötti népesség csupán 57 százaléka dolgozik. Az inaktivitás nálunk 40 százalékos, míg az európai országokban ez 25 százalék alatt van. Az állam kényszeríthet, ösztönözhet, de nem foglalkoztat. A foglalkoztató a magántőke. Ennek ellenére az állam foglalkoztatási képességét is javítani kell, ezért hozták létre az Út a munkába programot. Ennek keretében olyan közszolgáltatási tevékenységet szervez az állam (és az önkormányzat), amelynek ellátása szükséges. E program célcsoportjában mintegy 300 ezer ember van.