Archivum
Csúcsra járatva
A téli időszak meglehetősen sok csapadékban bővelkedett, ezek a hónapok a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársait több esetben is belvízvédekezéshez riasztották. A munka nagy része még hátra van, a közelmúltban elolvadt nagy mennyiségű hó az elkövetkezendő napok minden eddiginél nagyobb vízátemelését teszik szükségessé.
Belvízvédekezés a Kis-Balatonnál
Magasabb, másodfokú belvízkészültséget rendeltek el a napokban a Kis-Balaton Üzemmérnökség területén, mivel a védelmi szabály szerint az átemelt vízmennyiség meghaladta az előírt határértéket.
Míg a karácsony előtti első napokban átlagosan napi hatvan–hetvenezer köbméter csapadékot szivattyúztak ki az övezetekben, most majd háromszor annyi, mintegy 160–170 ezer köbméter mennyiséggel számolnak.
Laki István igazgató elmondta, hogy a szintek függvényében kell elindítani a vízátemelésre szolgáló szivattyúkat, amelyből összesen negyven áll rendelkezésre, és amelyek jelenleg 50 százalékos kihasználtságban működnek. Hangsúlyozta, hogy az üzemmérnökség munkatársai lényegesen több csapadék, és kedvezőtlenebb helyzet esetén is urai a helyzetnek.

Az elmúlt évtized tapasztalatai alapján évről évre egyre sűrűbben kell belvízvédekezést elrendelni a Kis-Balaton területén. Míg korábban egy átlagos évben volt, hogy nem, vagy csak nagyon ritkán kellett mesterségesen beavatkozni a szántók, töltések és erdőségekben megrekedt csapadék apasztásába, a tavalyi évben négy egy-két hetes szakaszban is riasztást adtak ki, a főleg mélyen fekvő övezetekre.
Míg éves szinten két-három millió köbméter belvíz átlagosnak mondható, tavaly ehhez képest mintegy nyolcmillió köbmétert emeltek ki kilenc szivattyútelepen. Ezt általában a Kis-Balatonba, és áttételesen a Balatonba, valamint a Zala folyóba emelik át. Minden övezet más jellegű, de vannak speciális területek, mint a Keszthelyi öböl környékén lévő lápos-sásos terület, amely egy méterre a Balaton vízszintje alatt fekszik, ezért itt általában minden védelmi esetben szükséges a beavatkozás.
A másik problémát a déli részen, főleg Sávoly, Főnyed, Kápolnapuszta térsége jelenti, hiszen a Nagykanizsa–Budapest vasútvonal stabilitását veszélyeztetheti a belvíz, ha nem történik mesterséges apasztás. Ezen a szakaszon biztonsági okokból vasúti sebességkorlátozás van érvényben.
Évtizedekkel ezelőtt a fővonalat tőzegre építették, a vízingadozás pedig nem használ a tőzeg szivacsos állagának – mondta. A 80-as évek végén tervben volt a vasútvonal áthelyezése, azonban helyette a töltések védelme mellett döntöttek. Ha folyamatosan működtetnék a szivattyútelepeket, jobban tudnák szabályozni, illetve kisebb határok közé tudnák szorítani a vízszintet, de a költségek miatt ez behatárolt.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Teszt cikkA 3. nagy különbségű vereségKlasszissal voltak jobbak a vendégekA riválistól is kikaptakEgy idegenbeli siker születettA Zalaszentgrót az élenNB III: egy győzelem, egy vereségEredményesen szerepeltek a ZBSE sportolóiKét súlyemelő arany a masters ob-nNegyvenig jutottak -
rovatunk hírei
Szakaszos útzár a zalaegerszegi Kossuth utcában, teljes lezárás a Bajcsy-Zsilinszky térenHidegfront hoz felfrissülést, fejfájás, migrén jelentkezhetKét fiatal légióssal erősít a ZTE FCNyaralás fenntarthatóan, költséghatékonyanDr. Sinkó Vilmos maradt a Zalaegerszegi Járásbíróság elnökeSkribek Alen újra ZalaegerszegenJúnius 28-án Olai Fesztivál a Göcseji FalumúzeumbanCsoportosan elkövetett rablás a ParkerdőbenOrszágos bajnoki címet ünnepelhetett a Kölcsey B33-as kosarascsapataJúlius 5-én ismét Filmzenei koncert a Dísz téren top 10