Bodor Ádám: Verhovina madarai

Az érsek látogatásához hasonlóan a Verhovina madarai is egy anakronisztikus világba vezet. Valahol Ukrajnában járunk, Lemberg közelében, egy vegyes nemzetiségű kis településen, elvileg már a XXI. században; Verhovinában azonban megállt az idő, vagy ha úgy tetszik, örök. A leggyakrabban előkerülő használati tárgyak, a titulusok (brigadéros, csendbiztosnő, a két cefre, pópa), a helyszínek (a Hivatal, a Kocsma, a Vasútállomás) alapján akár a XIX–XX. században is lehetnénk. Ebben a moccanatlan, sajátos hangulatú univerzumban pedig a halál, sőt a gyilkosság is ugyanúgy az élet természetes része, mint a születés vagy az egészen hétköznapi történések.

A Verhovina madarainak nehezen elmesélhető a cselekménye, mivel regénynek igen rendhagyó: inkább tűnik olyan, az időben ide-oda ugráló, a narrátor személyét folyamatosan cserélgető novellafüzérnek, melynek állandó a szereplői köre.

Magvető, 2990 Ft