Oral history és elektronikus adatbázis

A változásokról a magyar kultúra napja alkalmából, a helyi levéltár hagyományos újévi sajtótájékoztatójának keretében számoltak be. Gyimesi Endre elmondta: az elmúlt évtizedekben a megyék megroppantak, nem kaptak elegendő kulturális normatívát. Öt év alatt egy közepes nagyságú levéltár létszámával (és költségvetésével) csökkent a szakmai állomány. Az állam döntött: a levéltárakat saját kézbe veszi, így jött létre a megyei intézményekből, és a korábbi Országos Levéltárból álló új szakmai szervezet.

    Molnár András igazgató, Ollár község 1858-as kataszteri térképét mutatja. A sajtótájékoztatón részt vett                            dr. Mikó Zsuzsanna főigazgató is.

Mikó Zsuzsanna főigazgató (aki a 90-es évek elején maga is a zalai levéltár munkatársa volt) kifejtette: a 704 főt foglalkoztató, és 3,1 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodó intézmény az Operaház után a kulturális tárca második legnagyobb szervezete. Az egységesítés ellenére a megyei levéltárak szakmai önállósága megmaradt. A cél továbbra is a forrásanyagok biztonságos őrzése és feldolgozása, ám ezt a modern kor kihívásainak megfelelően, s jóval gazdaságosabban kívánják véghezvinni, mint eddig.

A főigazgató a legfontosabb feladatok között említette a maradandó értékű iratok vizsgálatát, az elektronikus "vagyon" felmérését, az oral history program bővítését, valamint az elektronikus levéltári rendszer fejlesztését. Ez utóbbival egy egységes levéltári adatbázist szeretnének létrehozni. A cél az, hogy bárki otthonról, a fotelből is hozzáférjen a számára fontos iratokhoz.

A zalai levéltár tavalyi eredményeiről Káli Csaba igazgatóhelyettes számolt be. Mint mondta 2012-ben hatvanhat iratképző szervezetet ellenőrzött a levéltár, 121 folyóméternyi irattal bővült az állományuk. A kutatószolgálatukat 1137-en keresték fel. A hatékonyabb kutathatóság érdekében pedig komplex adatbázis-kezelő programot is létrehoztak. Az előző évben két konferenciát szerveztek, a tudományos munka eredményeképpen pedig három új kötet is megjelent.

Gyimesi Endre mutatta be a Zalai Gyűjtemény sorozat legfrissebb kötetét

A legfrissebb ezek közül Tóth Péter: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái III. című kiadvány, melyet Gyimesi Endre ismertetett. A forrásgyűjtemény a Zala vármegye 1656-1716 közötti közgyűlési jegyzőkönyveinek, magyar nyelvű tartalmi kivonatait tartalmazza. A sorozat első kötete 1984-ben jelent meg.

A zalai levéltár idei terveiről Molnár András igazgató számolt be. A 2013-as évben folytatják a pártiratok testületi jegyzőkönyveinek adatbázis-építését. Májusban Nagykanizsán konferenciát rendeznek a doni katasztrófa emlékére. A témával kapcsolatban készül egy korabeli fotókat tartalmazó fényképalbum is. Több család hagyatékból ugyanis, ritka és értékes harctéri fotográfiák kerültek a levéltár birtokába. Tovább dolgoznak a XVIII. és XIX. századi megyei ingatlankataszter térképszelvényes megjelenítésén is.

Fotók a doni harctérről. A korabeli dokumentumokból fényképalbum is lesz.

Ősszel pedig Deák Ferenc születésének 210. évfordulójára készülnek. A jeles alkalomból Deák és nők címmel rendeznek konferenciát, ahol a haza bölcséről szóló anekdotákról, vélt és valós szerelmekről, illetve a Deák-család női tagjairól értekeznek.