Alsópáhoki temető az Iseumban

Szombathelyen a zalai leletanyag

Tárgyak az Alsópáhok mellett feltárt temetőből

Az Alsópáhok-Hévízdomb terület kiváló földrajzi helyzetének köszönhetően a középső újkortól egészen a középkorig lakott volt. A lelőhely legészakibb részén került felszínre a gazdag leletanyagú, római korból származó (I-II. századi) temetőrészlet, ahol hat sírt tártak fel. A hamvasztásos sírok közül kettő urnás, négy pedig úgynevezett szórt hamvas sír volt. Többnél megmaradt a négyszögletű sírkert nyoma is. (A tárlat elrendezése és "dizánja" is ezt jelzi.) A temetőrészlet a korabeli népesség és társadalom összetételéről kitűnő keresztmetszetet ad. Az egyik sírban valószínűleg egy bennszülött származású katona hamvait találták meg, erre utal a mellette talált lándzsahegy és vadkanfej. Egy másik sírba kelta származású, tehetősebb nőt temettek; jelzi ezt a mellé helyezett kiváló minőségű kerámia (terra sigillata).

A hat sír közül a leggazdagabb gödrét kőlapokkal bélelték ki, és ebbe szórták a hamvakat. A sírba bronz- és üvegedényeket, tükröt, csatokat helyeztek, továbbá egy faláda pántjait és zárját is. A sírból előkerült észak-itáliai importáruk mutatják, hogy az elhunytak a társadalom tehetősebb rétegeihez tartozhattak, s aktív résztvevői voltak a kereskedelemnek.

A temetkezési szokások egy része italikus eredetű (mécsesek, pénz sírba helyezése) a többi pedig bennszülött, keltákhoz kapcsolható gyökerekkel bír (fegyverek, vaddisznó-kultusz). Van azonban példa a kettő keveredésére is. A szakemberek szerint a temetőt körülbelül 80-100 éven keresztül használhatták.

A nemesbődi temető egyik izgalmas lelete

A bemutatott leletek a "Temető a város határán - Utazás a túlvilágra" című tárlat részeként látogathatók az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárházban, ahol két nyugat-pannóniai temetőt (a fent említett Zala megyei alsópáhokit és a Vas megyei nemesbődit) ismerhet meg a közönség. A kiállítást Ilon Gábor, az MNM NÖK Nyugat-dunántúli Régiójának-, valamint a nemesbődi ásatásnak a vezetője ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.

A szombathelyi Iseumban ezzel egy időben egy másik rangos tárlat is nyílt: a "Megmentett örökség - Kincsek Európa szívéből" című vándorkiállítás, az elmúlt tizenöt év legjelentősebb régészeti leleteit mutatja be. Az országos nagyberuházásokhoz köthető, megelőző régészeti feltárások során előkerült páratlan anyag először idén májusban az Országházban vendégeskedett. A tárlat 8000 év történelméről és tárgyi emlékeiről ad országos áttekintést: a Kárpát-medence első telepeseinek korszakától kezdve egészen a török hódoltság idejéig. A kiállításon szereplő tárgyak többek között a megyei múzeumok, az MTA, az ELTE, a Budapesti Történeti Múzeum és a Nemzeti Örökségvédelmi Központ gyűjteményeiből származnak. A kiállítást dr. Csorba László, a nemzeti múzeum igazgatója és dr. Lassányi Gábor a Magyar Régész Szövetség elnöke méltatta.

A "Temető a város határán" tárlat november 18-ig, a "Megmentett örökség" pedig szeptember 23-ig látogatható.