Archivum
Szemétből művészi alkotás?
A hulladékok újrahasznosítása ma már egyre többünknek fontos – ezért is vállaljuk, hogy szelektív gyűjtőkbe hordjuk a feleslegessé vált holmijainkat, sőt, hogy már saját háztartásunkon belül is hasonlóképpen cselekszünk.
Ludvig–Saubermacher nemzetközi művésztelep Kendliben
özelünkben, egészen pontosan Kendlimajorban felesleges, szemétre hajított dolgok művészeti alkotásokban való felhasználására, ha úgy tetszik: művészi alkotássá emelésére vállalkoztak a 16. nyári művésztelep alkotói. Mi sem természetesebb, mint hogy a művésztelep munkáját ezúttal a Saubermacher–Pannonia Kft. támogatta.

– Ha a kezdetekre gondolok, eszembe jutnak a beszélgetések Ludvig Zoltánnal és Wilheim Gáborral, a művésztelep vezetőivel, megálmodóival, akikben megfogant az a gondolat: hozzunk létre egy olyan művésztelepet, ahol a központi kérdés, az alkotások fő témája a szemét, a hulladék lenne – emlékszik vissza az idei művésztelep szervezésének előzményeire Horváth Balázs, a Saubermacher–Pannonia Kft. ügyvezetője. – Engem nem volt egyszerű meggyőzni. Évekig érlelődött bennem a gondolat.
Ennek kapcsán figyeltem föl aztán arra, hogy Ausztriában már volt ilyen művésztelep, és nagyon jól működött, igen sikeres alkotások születtek. Meggyőződésem, hogy az alkotás ezen módja, maga a művészet a különböző eszközeivel komoly szerepet játszhat a környezetvédelmi szemléletformálásban, nevelésben, sőt, magába foglalja a környezeti problémák megoldási lehetőségeit.
Nos, a kendlimajori 16. Ludvig–Saubermacher Nemzetközi Művésztelep alkotói nem vállalkoztak azért könnyű feladatra.
Az első lépés nyilván a Saubermacher–Pannonia Hulladékgyűjtő Kft. telephelyeinek felkeresése volt, ahonnan – hosszas keresgélés, guberálás után – a használható, beépíthető anyagokat vitték magukkal a művészek a Kendli-beli telepre.
A kiállított munkákon jól látszik, ki mit tartott újrahasznosíthatónak, miből gondolt művészit alkotni. Eva Mazucco, a telep egyik „törzsalkotója” például egy, egykori gazdája által használhatatlannak minősített babafejet állított festményének középpontjába. A szintén törzsvendégnek számító Gerd Mussmann saját elhasznált ecseteit, tubusait tartotta vászonra is felvihetőnek, „körbeépíthetőnek“. Egidius Golob mobiltelefon-előlapot és kupakokat „épített be“ vásznába, a fiatal Daniel Cavey egy sárga slagot használt fel szobrának készítéséhez.

– A hulladék tárgyak azért elgondolkodtatnak, mi is marad utánunk – mondta a művésztelep munkáját lezáró kiállításon Szemadám György. – Sok-sok, későbbi korok számára értelmezhetetlen dolog? Vagy van remény? A művész azzal, hogy maradékokat beépít a művébe, rámutat: ismét a világ részévé lehet tenni mindent.
A hulladékokból készült munkák nagy tetszést arattak a közönség körében is (hasonlóképpen a telep szoborparkját bővítő „Kendli” fej), és így megvalósulhatott és értelmet is nyerhetett egy régi nagy álom. A „szemét“ újra él, bekerül a világ vérkeringésébe, megváltoztatja a felesleges dolgokról alkotott elképzeléseinket, hozzáállásunkat a környezeti kérdésekhez.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Teszt cikkA 3. nagy különbségű vereségKlasszissal voltak jobbak a vendégekA riválistól is kikaptakEgy idegenbeli siker születettA Zalaszentgrót az élenNB III: egy győzelem, egy vereségEredményesen szerepeltek a ZBSE sportolóiKét súlyemelő arany a masters ob-nNegyvenig jutottak -
rovatunk hírei
Tavat kerülő vesebetegekSzületés heteAlsópáhoki nőnapi köszöntőSzőlőskertek védelmérőlA gyermekkori túlsúlyrólHúshagyókeddi fánkpartiÖrömmel rúgták a labdátAkarattal és felelősséggelÉvindító egészségnapVegyük kezünkbe sorsunkat! top 10
Teszt cikkEgy idegenbeli siker születettMegkezdték a kanizsai NB I-es lányok is. A Zalaszentgrót az élenNB III: egy győzelem, egy vereségKlasszissal voltak jobbak a vendégekAtlétikai hírek a szezon végén Negyvenig jutottak Ezúttal is biztosanSúlyemelő érmek az ob-kről