Reneszánsz költözik Egervárra

Az államalapítóra emlékeztek – aláírták a várkastély támogatási szerződését

A hagyományokhoz híven kenyérszentelő misével vette kezdetét a Szent István-nap Egerváron, melyen Kovács Árpád plébános méltatta az államalapító magyar király életútját. Ahogy Máté evangéliuma is írja, István sziklára építette egyházát, egész országát annak érdekében, hogy a nemzet épülete szilárdan álljon a történelmi változások között. Intelmei ma is megfontolandóak; tekintsük egymást testvérnek, mert hogy ma itt lehetünk, neki köszönhetjük, hangsúlyozta a plébános, akit a hívek felköszöntöttek 25 éves szolgálata alkalmából.

Szent István előtt nem volt minta, a kereszténység felvételével mégis a helyes utat tudta választani országának; a nemzet megvethette lábát a Kárpát-medencében. Az elmúlt ezeregyszáz évben folyamatosan erőt meríthettünk tanításaiból, ugyanis céljai és törekvései a nemzet javát, megmaradását szolgálták – hangoztatta Vigh László országgyűlési képviselő, aki Kovács Árpád plébánossal felszelte az új kenyeret. 

Az ünnepség Egervári László emlékművénél folytatódott, ahol Németh-Gotthárd József polgármester úgy fogalmazott: „Hálás szívvel gondolunk Egervári Lászlóra, aki a legtöbbet, az otthonunkat, Egervárt adta nekünk.” Ezután dr. Vándor László, a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője idézte fel Mátyás király legfőbb bizalmasának életútját.

Elmondta, Egervári László, a magyar történelem egyik legjelesebb alakja, aki írni-olvasni tudott, ezért a váradi püspökség kormányzójának választották meg. 1476-ban Zala megye főispánja lett, majd horvát-szlavon-dalmát bánnak nevezték ki. A törököt verő hadvezér rangos birtokközpontot létesített Egerváron, ahol felépíttette a templomot és a várat Mátyás engedélyével.

A megemlékezést követően megkoszorúzták a jelenlévők Egervári László emlékművét, majd a várkastélyba vonultak az ünneplők, ahol a „Mindennapi élet a késő reneszánsz várkastélyokban” elnevezésű projekt támogatási szerződését aláírta Németh-Gotthárd József polgármester és Horváth Jácint, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója.

Előtte azonban bemutatták a projektet. Elsőként Németh-Gotthárd József polgármester idézte fel a vár történetét, melynek elődje még égerfából készült. Az első szilárd várat 1476 és 1490 között Egervári László építtette, majd 1569-ben Nádasdy Kristóf újjáépíttette reneszánsz stílusban, négy szárnyból álló zárt négyzetes udvarral, sarkain ó-olasz bástyákkal.

Később a Széchenyiek birtokába került, akik szintén felújították a török dúlás miatt romossá vált kastélyt. „Történelmi örökségünk tisztelete vezetett bennünket ahhoz a gondolathoz, hogy megújítsuk a várkastélyt, melyet utoljára a 60-as évek elején rekonstruáltak” – tette hozzá a polgármester.

Miért egyedi vonzerő a várkastély és a létrejövő élményturisztikai, színházi, kulturális, oktatási központ? – a kérdésre dr. Virág Zsolt, a Magyar Kastélyprogram Kht. ügyvezető igazgatója válaszolt. Elmondta, a késő reneszánsz tematikájú fejlesztés során a várkastélyban élményközpontot alakítanak ki kiállítótermekkel és reneszánsz játszóházzal valamint étteremmel. Az épületegyüttesben rendezvényeket tartanak majd, illetve látogatóbarát szolgáltatásokat is bevezetnek, például: audio-guide rendszer, érintőképernyős fal, multifunkcionális termek, tapintható tárlat, turisztikai információs pont, ajándékbolt.

A nyári színházak számára fedett színpad, öltözők létesülnek. A közel 591 millió forint összköltségű beruházásnak köszönhetően az egervári várkastély lesz Magyarország egyetlen, a késő reneszánsz korszakot feldolgozó élményturisztikai látogatóközpontja, mely méltán számíthat majd más országokból érkező vendégekre is. 

„Óriási kincs, egyben óriási gond és feladat is, az egyedülálló várkastély felújítása azonban a megye értékét is növeli majd” – fűzte hozzá az ismertetőhöz Vigh László.

A várkastélyt mai formájában is szeretik a megyében élők, ugyanis a Nagykanizsai Civil Kerekesztal Egyesület által kezdeményezett „Zala megye hét csodája” elnevezésű internetes véleménykérdezés során bekerült a megye hét építészeti csodája közé. A polgármester átvehette az erről szóló oklevelet Lengyák Istvántól, az egyesület elnökétől, illetve az emléktáblát Nagy Kálmántól, a megyei közgyűlés alelnökétől.

A reneszánsz hangulatról a Musica Antiqua Együttes gondoskodott az ünnepségen, melyen Németh-Gotthárd József köszönetet mondott a projektben közreműködőknek és az önkormányzat munkáját segítő helyieknek.

Délután a Pincedombi Szabadidőparkban kulturális műsor és más szórakoztató program várta az egerváriakat és vendégeiket a Szent István-napi vigasságok keretében.