Küzdenek az aprófalvak megmaradásáért

A harmadik világ országaiban az emberek a nyomor elől menekülve áramlanak nagy tömegekben a városokba, nálunk éppen fordított a folyamat, vagy legalábbis egy időben egyszerre többféle mozgás van jelen van. A városlakók egy része az olcsóbb élet reményében költözik vidékre, a tehetősebb, középosztálybeli emberek pedig a nagyváros zaja elől keresnek menedéket a falvakban - mondta.

A szociológus rámutatott arra, hogy főként a kis lélekszámú települések hanyatlanak az elöregedés és a munkalehetőségek hiánya miatt; ezekben a boltok, iskolák bezárnak, a kulturális élet elsorvad, a fiatalok elköltöznek. Hozzátette, hogy a magyar népesség 23 százaléka él ilyen településeken, ahol a családok zömét elsősorban a szociális ellátórendszer tartja fenn, miközben 37 százalék fejlődő kistérségben él, lényegesen jobb életkilátásokkal.

Kovách Imre kiemelte: a kistelepülések világában a mélyszegénység és a luxus egyaránt jelen van, ami egyfajta "kreatív káoszként" akár pozitív társadalmi változásokat is eredményezhet. A hagyományos falvak lassacskán átalakulnak mezőgazdasági termelőből szolgáltató településsé - mondta.

A Zala megyei Magyarföld néhány éve még az elnéptelenedő települések közé tartozott, de a falu élére 2006-ban (függetlenként) neves polgármester került. Rátóti Zoltán színész mint ingatlantulajdonos csöppent a helyi közéletbe. Ma már nem lehet itt eladó házat találni. A színész időközben elnyerte a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatói posztját, emiatt megvált a polgármesteri széktől. Utódja, Tolnai Istvánné (független) úgy fogalmazott: az 58 helybéli lakos és a pihenni oda járó háztulajdonosok értékrendje közötti eltérés időnként okoz súrlódást, de összességében a "friss szelek jót tesznek a falunak", megindult a gyarapodás.

Forrás: www.mti.hu